Katona András: Tüntetések könyve. Negyedszázad 56 tüntetése Magyarországon (1988-2013) - RETÖRKI könyvek 3. (Lakitelek, 2014)
Tüntetésről tüntetésre: az események és hátterük - IV. A kétharmad és ellenzéke (2010-2013) (S. K.)
Tüntetések könyve Hídfoglalások és tüntetések Budapesten (2012. március 30-31.) Schmitt Pál köztársasági elnök beiktatásakor mondott beszédében „nem a törvényhozás fékje, hanem motorja” akart lenni. Az „emberek embere” hivatali ideje alatt egyetlen törvényt sem küldött vissza megfontolásra az Ország- gyűlésnek és nem emelt egyetlen alkotmányos vétót sem. 2012. elején a hvg. hu egyik olvasója „önszorgalomból” kikérte Schmitt Pál doktori dolgozatát, majd a svájci Lausanne-ban lévő olimpiai múzeumban megtalálta azt a forrásanyagot, amellyel a köztársasági elnök doktori értekezése feltűnő azonosságot mutatott. Az internetes portál január 11-én lehozta a doktori értekezést és Ni- kolaj Georgiev bolgár sporttörténész munkáját, kimutatva az átfedéseket. Miután Schmitt Pál a nyilvánosságra hozottak ellenére sem mondott le, a tavasz folyamán egyre több tüntetésen követelték lemondását. E tüntetések csúcsosodtak ki 2012. március legvégén, miután a közmédia minden csatornája március 30-án (pénteken) este egy exkluzív interjút sugárzott, amelyben Obersovszky Péter kérdezte a köztársasági elnököt. Schmitt Pál az interjúban ártatlanságát hangoztatta, és magát olyan hallgatóként mutatta be, aki mindenben követte az egyetem, konzulense és opponense útmutatásait. A Semmelweis Egyetem (SOTE) rektora, Tulassay Tivadar még január 25-én kezdeményezte egy egyetemi vizsgálóbizottság létrehozását, amely március 27-ére készült el jelentésével. A nyilvánosságra hozott jelentésben nem fordul elő a plágium kifejezés, ám, ahogyan fogalmaznak, jelentős a „szövegazonos fordításon” alapuló rész. Az események innentől felgyorsultak: A SOTE doktori tanácsa március 29-én kezdeményezte a doktori cím visszavonását. Az egyetem szenátusa 41/2012. (III. 29.) számú döntésével még aznap délután megvonta Schmitt Pál doktori címét. A köztársasági elnök aznap Dél-Koreában tárgyalt és csak késő este tért haza. Másnap, március 30-án a közvélemény azt várta, hogy Schmitt Pál bejelenti lemondását. Akkoriban több külföldi példa is ebbe az irányba mutatott, amelyek közül a német keresztény szocialista (CSU) védelmi miniszter, Karl-Theodor Guttenberg volt a legismertebb, aki a plágium bebizonyosodá- sa után még próbált ugyan küzdeni, de a rá nehezedő nyomás hatására 2011 végén kénytelen volt lemondani. Ezzel szemben a közszolgálati csatornán sugárzott tv-interjú azt mutatta, hogy Schmitt Pál a nyomasztó közvetett és közvetlen ráutaló bizonyítékok ellenére sem vonja le a kézenfekvő következtetést, és a számára reménytelenné váló körülmények között is megpróbál igazáért küzdeni. 264
