Katona András: Tüntetések könyve. Negyedszázad 56 tüntetése Magyarországon (1988-2013) - RETÖRKI könyvek 3. (Lakitelek, 2014)

Tüntetésről tüntetésre: az események és hátterük - IV. A kétharmad és ellenzéke (2010-2013) (S. K.)

ÍV. A kétharmad és ellenzéke (2010-2013) napban való maximalizálása, a szabadság kétharmadának felhasználásáról való döntés munkavállaló általi meghozása és a 260 napig járó álláskeresési járadék mellett. Március 10-én 15 órára a tömeg teljesen betöltötte a Kossuth tér kö­zepén lévő betonozott autóparkolót. A köztársaság témája köré szerveződő tüntetésnek hivatalos dala is volt: Verdi Nabucco című operájának Szabadság kórusa zenéjére Fábri Péter írt új szöveget, amelyet első ízben egy alkalmi kórus adott elő Göncz Árpád 90. születésnapjának előestéjén (2012. február 9-én). A Szolidaritás rendezvényén mások mellett eljátszották Bródy János „Lesz még Magyar Köztársaság!” című dalát és felolvasták Erdős Virág „Van egy ország” című versét. Kováts Kriszta színművész, a rendezvény műsorvezetője köszöntötte a „köztársakat”. Iványi Gábor metodista lelkész után fő szónokként Kónya Péter, a Szolidaritás társelnöke következett. A nemzeti jelképek kisajátítá­sa ellen azt javasolta, hogy a március 15-ei tüntetésen az ellenzék is bátran használja a nemzeti színeket. Egy mihamarabbi választást, „fülke-ellenforra­dalmat” követelt, amely után egy új köztársaság jöhet létre. Kónya Péter az általa vizionált új köztársaságot állította szembe a 2010 óta szerinte kialakult és elfogadhatatlan rendszerrel. Olyan köztársaságot szeretne, amelyben az alkotmányról népszavazás dönt, a képviselők visszahívhatóak és a köztár­sasági elnököt a nép választja. Tóth Imre az Éhségmenet egyik résztvevője, volt diósgyőri kohász a kétkezi munkások nevében a munkanélküliségről és a megélhetési gondokról beszélt. Kornis Mihály író hasonlóságot látott az 1992-es évvel. Szerinte - mint akkor, úgy - ismét diktatúra van, ami ellen közös tiltakozásra és cselekvésre szólított fel. A tüntetésen civilként megjelent több ismert ellenzéki politikus, köztük Török Zsolt MSZP-s szóvivő, aki „szokásos módon” pártja vörös széldzseki­jében figyelte az eseményeket. Több tudósítás is utalt arra, hogy szélsőséges baloldali fiatalok a tüntetést arra akarták felhasználni, hogy - a Kossuth tér átépítése miatt kordonokkal elkerített területen - Károlyi Mihály eltávolított szobrára egy műanyag Károlyi-szobor felállításával emlékezzenek. Ehhez el kellett volna bontaniuk az építési területet lezáró kordont. Végül sem a kordonbontásra, sem a műanyagszobor felállítására nem került sor, a rendez­vénynek fél ötre már vége is lett. 259

Next

/
Oldalképek
Tartalom