Katona András: Tüntetések könyve. Negyedszázad 56 tüntetése Magyarországon (1988-2013) - RETÖRKI könyvek 3. (Lakitelek, 2014)
Tüntetésről tüntetésre: az események és hátterük - IV. A kétharmad és ellenzéke (2010-2013) (S. K.)
Tüntetések könyve Tüntetés az Alaptörvény ellen az Operánál (2012. január 2.) A 2010-es választáson szerzett kétharmados többség birtokában a Fi- desz-KDNP vállalta, hogy az 1989-ban módosított alkotmány helyébe egy új, korszerű Alaptörvényt alkot. Ennek érdekében eltörölte azt a szabályt, amely a képviselők négyötödének egyetértéséhez kötötte az alkotmányozást, mivel a szociálliberális ellenzék együttműködésére nem számíthatott. Ezzel szabaddá vált az út egy új alkotmány elfogadása előtt. Az alkotmányozás során élénk vita zajlott arról, hogy mennyire volt ismert a kormányra készülő Fidesz alkotmányozási szándéka, illetve, hogy ha már új alkotmányt kap az ország, úgy azt milyen módon és milyen tartalommal kéne elfogadni. A kampányban és a Fidesz választási programjában valóban nem volt szó egy új alkotmányról, bár több közvetett utalás is volt arra, hogy jelentős változás várható. Orbán Viktor 2010. február 5-i évértékelőjében Puskás Öcsi után sejtelmesen úgy fogalmazott, hogy „nagy különbség - nagy változás, kis különbség - kis változás". A választási kampány hajrájában az MSZP már egyenesen azzal kampányok, hogy egyedül a szocialistákra adott voksokkal lehet a Fidesz kétharmadát megakadályozni. Ettől a proteszt hatás érvényesülését várták, ami azonban 2010-ben elmaradt. A 2011. április 25-én (húsvét hétfőjén) Schmitt Pál köztársasági elnök által aláírt, és így a 2010-es választás első fordulójának évfordulójára elkészült Alaptörvény már nevében is különbözik az 1972.1. törvénnyel módosított 1949. évi XX. törvénytől (Alkotmánytól), amely 2011. december 31-ig volt hatályban. A harmadik köztársaság alkotmányát az 1989-es „tárgyalásos forradalom” eredményeként még az 1985-ben megválasztott, pártállami Országgyűlés fogadta el. Az Alaptörvény parlamenti vitájáról a baloldali ellenzék kivonult, így azt csak a Fidesz és a KDNP képviselői szavazták meg. Egy lényegi változásokat hozó alkotmány elfogadásához szükséges politikai konszenzus így nem jött létre, amiért az ellenzék rendre „egypárti” alkotmányról beszél. Ezzel szemben a kormánypártok 2010-es széles választói támogatottságukra és a nemzeti konzultáció során beérkezett nagyszámú támogató levélre hivatkoztak. Ebben a közegben a kormány 2012. január 2-án a Magyar Állami Operaházban ünnepelte meg az Alaptörvény hatályba lépését, s ezen a napon 252
