Katona András: Tüntetések könyve. Negyedszázad 56 tüntetése Magyarországon (1988-2013) - RETÖRKI könyvek 3. (Lakitelek, 2014)
Tüntetésről tüntetésre: az események és hátterük - IV. A kétharmad és ellenzéke (2010-2013) (S. K.)
Tüntetések könyve alakult platformja, és Demokratikus Koalíció néven kezdeményezte önálló pártként való bejegyzését. A számtalan ellenzéki mozgalom számát gyarapították a Lomnici Zoltán korábbi főbíró arcának a közszolgálati televízió december 3-i, szombati híradóiban való kitakarása ellen éhségsztrájkkal tiltakozók, akik december 31-én a Kossuth téren „Tiszta kezek mozgalom” néven önálló szervezetet hoztak létre. Az LMP lépéskényszerben volt, ráadásul parlamenti frakcióvezetőjét, Schiffer Andrást sokan a Fidesz-kormánnyal szembeni „demokratikus” ellenzéki összefogás kerékkötőjének tartották. A sorsdöntő szavazás előtt Mong Attila újságíró blogja révén kiszivárgott Jósé Manuel Barroso EB-elnök Orbán Viktor miniszterelnöknek írt levele, amelyben „nyomatékosan” kéri az MNB és a stabilitási törvények visz- szavonását. Törvények végszavazás előtt 2011. december 23-án December 23-án az országgyűlés napirendjén többek között az alábbi törvények szerepeltek: A választójogi - sarkalatos - törvény, amely 106 egyéni választókerületet és 93 listás mandátumot irányoz elő a 2014-es választásra. A törvény maga kifejtette a fontosabb választási elveket, míg annak melléklete tartalmazta a választókerületek földrajzi határának kijelölését. Az ellenzéki kritika szerint az új törvény olyan mechanizmusokat is tartalmazott, amelyek a kormányzó - más vélemények szerint a választáson nyertes - pártnak kedveznek. A kritikát táplálta a Haza és haladás alapítvány blogján korábban megjelent elemzés is, amely az elfogadásra váró szabályokat korábbi választásokra is alkalmazta, és az eredmények érdemi torzulását állapította meg. A pénzügyi stabilitási törvény rögzítette az EU által elvárt adósságcsökkentő intézkedéseket, de a képviselők kétharmadának támogatásához kötötte az arányos (egykulcsos) személyi jövedelemadó és a gyermeknevelés költségeinek adórendszerben való érvényesíthetőségét biztosító elv módosítását. A kritika szerint ezzel a hatalmon lévő kormány megköti hivatali utódjai kezét, hiszen az új választási törvény szerint nehezen elképzelhető egy jövőbeli kormány kétharmados parlamenti többsége, vagy olyan konszenzus a parlamenti pártok között, amely a törvény és ez által a jövedelem- adó most bevezetett rendszerének változtatását lehetővé tenné. A kormány szerint a kétharmados törvény garanciát ad arra, hogy a családok olyan hosszú távú döntéseiket, mint például a gyermekvállalás kérdését kiszámíthatóan hozhassák meg. Az új felsőoktatási törvény az államilag finanszírozott képzési helyeknél bevezette az ún. állami ösztöndíjas és részösztöndíjas kategóriákat, amelyek a képzési költségek 100, illetve 50 százalékát fedezték. Az ilyen támogatásban részesülőknek szerződésben kellett vállalniuk, hogy egy 20 éves időkereten belül a támogatott képzési idővel arányos ideig Magyarországon dolgoznak. A kormány az intézkedéstől az adófizetők pénzén kiképzett munkaerő elvándorlása (agyelszívás) esetére a támogatás visszafizetését írta elő, amit a kritikusok „röghöz kötésnek” tartottak. 248
