Katona András: Tüntetések könyve. Negyedszázad 56 tüntetése Magyarországon (1988-2013) - RETÖRKI könyvek 3. (Lakitelek, 2014)
Tüntetésről tüntetésre: az események és hátterük - IV. A kétharmad és ellenzéke (2010-2013) (S. K.)
Tüntetések könyve Ilyen előzmények után került sor a június 2-i egyeztetésre a miniszter- elnökkel, amelyen nem született érdemi egyezség. A szakszervezeti vezetők javaslatára, miszerint Orbán Viktor tartson a Kossuth téren tüntetőkkel rögtönzött szociális konzultációt, a miniszterelnök a tárgyaláson résztvevők szerint azt felelte, hogy ezzel a „bohócügyi” államtitkára foglalkozik. Az egyeztetések később a Belügyminisztériumban folytatódtak. A fent idézett kijelentés csak olaj volt a tűzre, s a szervezők fel is használták az amúgy is feszült hangulat fokozására. Sikerült is a szerzett jogaik megvédéséért küzdő rendvédelmi dolgozóknál szélesebb társadalmi csoportokat megszólítaniuk. Ezt a célt a „bohócforradalom” meghirdetésével érték el. A rendvédelmisek mellett főként a kormány munkájával elégedetlen embereket várták, akiket arra kértek, hogy szolidaritásuk és felháborodásuk jeleként öltözzenek bohócnak. A rendvédelmi szakszervezetek vezetői 2011. június 16-ára (csütörtökre) hirdették meg a Kossuth térre a bohócforradalmukat. Négy szak- szervezeti szövetség országszerte autókorzókat és szolidaritási tüntetéseket szervezett, s több kisebb szakszervezet és civil szervezet is támogatásáról biztosította a tüntetőket. A tüntetés két fő szervezője és szónoka a bohócnak öltözött Kónya Péter és Árok Kornél volt, akiket hasonló kosztümjük miatt „bohócikreknek” is neveztek. A Kossuth térre minden irányból bohócnak öltözött, vagy bohócorrú tüntetők érkeztek, akik a felállított szavazófülkékben szimbolikusan visszavonhatták a választáson a Fidesz/KDNP pártokra leadott voksukat: összesen 19 561 szavazat érkezett. Az Alkotmány utcában felállított színpadon több szónok, köztük a Civil Mozgalom vezetője, Seres Mária is felszólalt, de tartottak bohócszépségversenyt is. A tömeg este fél kilenc körül indult el a Lánchídon keresztül a budavári Sándor-palotához, hogy a szavazólapokat jelképesen átadják a köztársasági elnöknek, és megdöntsék a „parlamenti kétharmadot”. A szervezők 35 000 tüntetőről beszéltek. Az események utóéletéhez tartozik, hogy az Országgyűlés 2011. november 28-án elfogadta a kormány által beterjesztett, kedvezményes nyugdíjak átalakításáról szóló 2011. évi CLXVII. törvényt, amely 2012. január 1-jén lépett hatályba. Az áprilisi tüntetésen kinyitott tűzcsapok miatt a tüntetőknek októberben 30 000 forintot kellett fizetni a vízműveknek, amit Árok Kornél a későbbi tüntetéseken összegyűjtött aprópénzből (5-10 forintosokból) egyenlített ki. 238
