Katona András: Tüntetések könyve. Negyedszázad 56 tüntetése Magyarországon (1988-2013) - RETÖRKI könyvek 3. (Lakitelek, 2014)

Amit a tüntetésekről tudni kell - múltban és jelenben - Történelmi, társadalmi előzmények (S. K.)

Tüntetések könyve világháború szörnyűségei, német megszállás, szovjet megszállás, azután a rövid demokratikus kísérlet kegyetlen felszámolása, a Rákosi-féle kommu­nista diktatúra, az 1956-os forradalom, és annak embertelen vérbefojtása. így e hét évtizedből mindössze őt évtized tekinthető békés építkezésnek: a Hor- thy-féle ellenforradalom két és a Kádár-féle ellenforradalom három évtizede, s mindkettő idején érzékelhető volt a gyarapodás. Ugyanakkor a Horthy-kor- szakban jelentősebb eredmények születhettek, mert Magyarország a két vi­lágháború közt független volt, így például gazdaság- és iskolapolitikáját a hazai viszonyoknak megfelelően alakíthatta ki. Ezzel szemben a második világháború után szovjet vazallus állammá kényszerült az ország, ezért a Ká­dár-féle vezetés - meggyőződésével összhangban - a moszkvai elvárásoknak megfelelően tevékenykedett. Az elmondottak alapján azonban mindkét rendszer - ellenforradalmi jellegéből következően - zsákutcás rendszer volt, mert egyik sem tudta biz­tosítani valamennyi nemzeti és demokratikus erő részvételét a hazai szellemi és politikai életben. Ugyanakkor napjaink politikai küzdelmeinek jobb-, il­letve baloldali résztvevői közt megvan a hajlandóság arra, hogy ki-ki a hozzá közel álló elődöt a megérdemeltnél jóval magasabbra értékelje. Ez azonban csak az 1919 utáni politikai megosztottság továbbéltetésének kedvez. Holott itt lenne az ideje annak, hogy a zsákutcás elődök dicsőítésében való versen­gés helyett a magyar múlt valódi nemzeti, demokratikus és szociális értékei­re hivatkozva, ezek szintetizálásával alakítsunk ki egy nemzeti közmegegye­zést. Egymás értékeinek kölcsönös elismerése ugyanis tompíthatná az immár önpusztító belső ellentéteket. Ez annál is inkább szükséges lenne, mert az egységesülő Európában csak a kölcsönös együttműködési készség alapján teremthetünk magunknak megfelelő helyet. Ellenkező esetben előfordulhat, hogy a választáson éppen győztes párt kényszerül fontos kérdésekben - a ha­zai ellenzék pergőtüze közepette - újabb szerencsétlen kiegyezést kötni. A köztársasági hagyomány körüli félreértések 1989. október 23-án a magyar nép a forradalom évfordulójával együtt lelkesen ünnepelte a kommunista diktatúra bukását és a harmadik magyar köztársaság kikiáltását. A szabaddá vált magyar társadalom számára azon­ban csak az 1990 tavaszán rendezett országgyűlési választások után vált ér­zékelhetővé a kommunisták által hátrahagyott gazdasági csőd, miután az új, nemzeti-demokrata kormány kénytelen volt meghozni a válság felszámolását 22

Next

/
Oldalképek
Tartalom