Katona András: Tüntetések könyve. Negyedszázad 56 tüntetése Magyarországon (1988-2013) - RETÖRKI könyvek 3. (Lakitelek, 2014)

Tüntetésről tüntetésre: az események és hátterük - III. A szociálliberális kormányzás időszaka (2002-2010) (S. K.)

Ili. A szociálliberális kormányzás időszaka (2002-2010)

mintegy 100 rendőr oszlatott 6 tüntetőt 28 (!) újságíró „asszisztálása” mellett, a Nyugati téren ugyanennyi rendőr 25 fős „tüntetői gócot” számolt fel. Nem sokkal éjfél után a rendőrök szokott helyükön, a Kossuth téri kordonok mögött „posztoltak”. Látszólag tehát nem történt semmi, hiszen a kordonok és a rendőrök is maradtak. Vagy mégis?

A kordonok még március 18-áig álltak fenn, de komoly politikai vita bontakozott ki a meghatározó két politikai oldal között a bontás megítéléséről.

Nyilatkozatháború a 2007. február 2-i Országház előtti kordonbontásról

Orbán Viktor, a Fidesz elnöke: „Türelmesek voltunk, de mindennek van határa. Elérkezett a pont, amikor, ha másnak nem, a képviselőknek példát kell mutatni demokráciavédelemből. (...) Mi szeretjük a demokráciát, el vagyunk kötelezve, és ilyenkor cselekszünk.”

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök: „Senki nem kérdőjelezheti meg a saját véleménye alapján a törvényeket. Az országgyűlési képviselőknek különösen vigyázniuk kell azzal, mit cselekszenek, mert a példa ragadós lehet.”

Lendvai Ildikó, az MSZP frakcióvezetője: „Tragikus határponthoz érkezett a Fidesz, mert soha nem volt még példa arra, hogy képviselők jogsértést kövessenek el, és nem is buzdíthatnak erre. (...) A Fidesz az utcai politizálást választottal'

Kövér László, a Fidesz választmányi elnöke: „Meguntuk azt, hogy ide-oda mutogatnak az ügyben. Elege volt már mindenkinek abból, hogy packáznak, és azt hiszik, hogy övék az ország, holott a törvény pontosan megszabja, hogy mihez van joguk és mihez nem. Bár nem a mi dolgunk, de elvégezzük a munkát, és nem számolunk fel érte munkabért.”

Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke: „Hosszú távú morális következményei vannak a kordonbontásnak, amiért azoknak a képviselőknek kell vállalniuk a felelősséget, akik ebben részt vettek. (...) Sajnálom, hogy ez idáig fajult.”

Martonyi János, az első Orbán-kormány külügyminisztere: „Az európai uniós parlamenti demokráciákban hasonló súlyos válság esetén jellemzően lemond a kormány, és új választásokat írnak ki. A magyar alkotmány szűkre szabta azt, hogy mikor lehet új választásokat kiírni, hol az a határ, ameddig a kormány a felelőtlenségében és az ország tönkretételében elmehet.”

Társaság a szabadságjogokért (TASZ): „Jogellenes volt a Fidesz kordonbontása. Az akció a rendőrség cinikus, jogsértő és elfogadhatatlan magatartásának következménye. (...) Jogállamban még a jogszerűtlennek tartott hatalmi-rendőri intézkedéssel szemben sem lehet helye jogellenes fellépésnek!'

Vidéken az esti órákban több helyen voltak kisebb-nagyobb - néhány tucat embertől több száz fős - tüntetések a kormány távozását követelve, így Pécsett, Szegeden, Debrecenben és Székesfehérvárott.

Ili