Katona András: Tüntetések könyve. Negyedszázad 56 tüntetése Magyarországon (1988-2013) - RETÖRKI könyvek 3. (Lakitelek, 2014)
Tüntetésről tüntetésre: az események és hátterük - III. A szociálliberális kormányzás időszaka (2002-2010) (S. K.)
III. A szociálliberális kormányzás időszaka (2002-2010) Ami az eseményekről való — elsősorban televíziós - tudósításokat illeti, azokat a Médiakutató összegzése alapján így értékelhetjük:- A Hír TV adásaiban az élő közvetítések és a rendszeres híradók mellett délután az ünnepi műsor folyt tovább, benne az Astoriánál zajló Fidesz-nagygyűlés közvetítésével. Már a kora délutáni tudósításokban szóvá tették a rendőrség erőszakosságát, szemben a békés tüntetőkkel.- A közszolgálat Ml is háborús narratívát használt. A rendőrök fellépését radikálisnak ítélték ugyan, de kritikát nem fogalmaztak meg velük szemben - ellentétben a Hír TV-vel és az RTL Klubbal. A problémás eseteket (például a Fidesz-rendezvény közönségének és az erőszakos tüntetőknek „a szándékos vagy szerencsétlen egymásra tolása”) azonban időhiány ürügyén kerülték.- Az RTL Klub is élt a háborús szókészlettel, azonban - kereskedelmi jellegénél fogva - a köztelevíziónál jóval szenzációhajhászóbb volt. A központban a különböző sérülésekről szóló tudósítások álltak, illetve a rendőrség által használt fegyvereket elemezgették. A rendőrség felelősségét (például a demonstrálok két csoportjának „összekeverésében”) egyértelműen megállapították, de politikai felelősöket - a Hír TV-vel ellentétben - nem kerestek.- A TV2 - kereskedelmi jellegének megfelelően - szintén inkább szenzá- cióhajhász volt. Az aktuális eseményekkel azonban - főleg az Aktív című műsoruk keretében - bővebben foglalkoztak, bár a rendőrség tevékenységét nem minősítették. Látszólag ők is érték- és ideológiamentességre törekedtek. Az eseményeket követően különböző vizsgálatok indultak. Ezekből a három legjelentősebb:- Gyurcsány Ferenc felkérésére Gönczöl Katalin kriminológus professzor, volt ombudsman vezetésével alakult egy kilenc tagú szakértői bizottság, amely a 2006. szeptember-októberi erőszakos megmozdulásokat, azok hátterét és következményeit volt hivatott vizsgálni. A 2007 februárjára elkészült jelentés a felelősséget megosztotta a magyar politikai osztály egésze és az akkori rendőri vezetők között.- Alternatív vizsgálatot folytatott a Civil Jogász Bizottság Völgyesi Miklós és Morvái Krisztina vezetésével. Az ő jelentésük is 2007 februárjában látott napvilágot, de ebben az anyagban elsősorban Gyurcsány Ferenc miniszterelnököt tették felelőssé az események alakulásáért. 173
