Katona András: Tüntetések könyve. Negyedszázad 56 tüntetése Magyarországon (1988-2013) - RETÖRKI könyvek 3. (Lakitelek, 2014)

Tüntetésről tüntetésre: az események és hátterük - II. A politikai váltógazdaság kezdetei (1994-2002) (S. K.)

II. A politikai váltógazdaság kezdetei (1994—2002) Később az esti órákban az Alkotmány utca és a Vértanúk tere irányába szorították a rendőrök a demonstrálókat, enyhe lökdösődések, nagy hang­zavar és óriási tiltakozások közepette. Kommandósok is megjelentek, sőt a Petőfi Rádió jelentése szerint gumibot és könnygáz is előkerült. A kiszorított tömeg - úgy 9 óra tájban - a Bajcsy-Zsilinszky úton körbevett egy trolit, „si­keresen” leállítva a forgalmat. Majd a Nyugati térhez érve ott blokkolták a Nagykörút közlekedését. A menet az Oktogonon át a Rákóczi útra, majd az Astoriához ért, ahol könnygázzal oszlatták őket a rendőrök, hogy ne kezdőd­hessen újra az Erzsébet híd blokádja. A Rákóczi úton bántalmazták a Nép- szabadság fotóriporterét is, akit fejsérüléssel szállítottak kórházba. Érdekes, ha sorra vesszük a demonstrációkkal kapcsolatos reagáláso­kat. Juhász Ferenc, az MSZP alelnöke szerint „... a választási vereségükbe belenyugodni képtelen politikai erők felelőssége, hogy felbátorított és felpap­rikázott szimpatizánsaikat törvénytelen magatartásba sodorják .” Demszky Gábor főpolgármester szerint „... nem a kormánypártoknak okoztak kárt a tüntetők, hanem több tízezer budapestinek. A demonstráció kapcsán felszólí­totta a pártokat, hogy határolódjanak el a tüntetőktől. ... nem lehet a politi­kának alárendelni a várost.” Az éppen Rómában tartózkodó Medgyessy Pé­ter miniszterelnök szerint „ ... a véleménynyilvánítás törvénytelen módsze­reivel szemben határozottan fel kell lépni. (...) Az semmiképp sem engedhető meg, hogy a főváros életét, közlekedését ilyen módon megbénítsák. Ezekkel szemben Csurka István, a MIÉP elnöke elmondta, hogy pártja „... minden, az Erzsébet hídi spontán demonstrációhoz hasonló kezdeményezéssel rokon­szenvez, de a MIEP-nek, mint szervezőnek, semmi köze a tüntetéshez. (...) a MIÉP küzd a szavazatok újraszámlálásáért.” Mindenképpen hozzá kell tennünk, hogy a tüntetést szervezők is azt ál­lították magukról, hogy nem állt mögöttük sem politikai, sem más szervezet. Az eseményeket követően hosszú éveken át folyt a per Budaházy György és társai ügyében. Végül a Fővárosi Bíróság 2008 novemberének végén hozott jogerős határozatában 30 napi közmunkára ítélte a fő szervezőt, a tüntetéssel kapcsolatban a rendőrök határozatlanságát is megemlítve. Ezt az ítéletet a Legfelsőbb Bíróság 2009. december 5-én helybenhagyta. Pajor András plébános, keresztény író és költő, a hajdani Pannon Rá­dió egyik vezetője „Pesti csütörtök a hídon - Csendes mementó 2002. július 4-én” címmel verset is írt az eseményről, melynek refrénje a nap szomorú eseményét idézi: „Magyart ver a magyar.” Ez ettől az eseménytől kezdve - mint látni is fogjuk - egyre gyakrabban előfordult. 139

Next

/
Oldalképek
Tartalom