Katona András: Tüntetések könyve. Negyedszázad 56 tüntetése Magyarországon (1988-2013) - RETÖRKI könyvek 3. (Lakitelek, 2014)
Tüntetésről tüntetésre: az események és hátterük - II. A politikai váltógazdaság kezdetei (1994-2002) (S. K.)
EL. A politikai váltógazdaság kezdetei (1994-2002) a célállomásra. Konfliktusok is kialakultak, például a kazincbarcikai Borsod- Chem területén fegyveres őrökkel távolították el a sztrájkolókat. A harmadik napon, szerdán hajnalban tragikus esemény történt. Az irodájában pihenő Sipos István MÁV vezérigazgató szívinfarktusban meghalt. 48 éves volt. Ennek ellenére a sztrájkolok nem függesztették fel a munkabeszüntetést, pedig Katona Kálmán közlekedési miniszter, Takácsy Gyula, a MÁV Rt. Igazgatóságának elnöke kegyeleti okokból egyaránt kérte a szervezőket erre. A vasútvonalak harmadában voltak fennakadások a közlekedésben, a 113-ból 38 vonalon valóban csak két vonatpár közlekedett naponta, ami komoly nehézségeket okozott az utasforgalomban. Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Zala megyében nőtt a sztrájkolok száma. A sztrájk negyedik napján, csütörtökön színesebbé vált az országos sztrájkhelyzet. Még mindig nem volt megegyezés a szakszervezetek és a munkáltatók között az elégséges szolgáltatások ügyében. A tehervonatoknak csak töredéke közlekedett (1250-ből mindössze 40). Ami a személyvonatok közlekedését illeti: a debreceni igazgatóság területén és a Dél-Alföldön több volt a vonat, a Dunántúlon is enyhült némileg a helyzet, míg Miskolc környékén teljesen bizonytalan volt a közlekedés. Nőtt a türelmetlenség is. A pécsi és a debreceni pályaudvaron, valamint VSZ székházában bombariadó volt. Rákosmezőn megvertek egy vasutast, állítólag azért, mert fel akarta venni a munkát. Bár a sztrájkolok aránya általában csupán 10% körül mozgott, de komoly fennakadások voltak a Budapest környéki és a nemzetközi forgalomban. Még a sztrájk elején mindkét fél bírósághoz fordult. A Fővárosi Munkaügyi Bíróság a munkabeszüntetés jogszerűségét vizsgálta, a szakszervezet pedig a munkáltatót vádolta a sztrájkjog megsértésével. A bírósági határozatot pénteken, a sztrájk ötödik napjának délelőttjén kézbesítették a szembenálló feleknek. A munkaügyi bíróság a sztrájkot első fokon jogellenesnek nyilvánította. Bár a döntés még nem számított jogerősnek, de a VDSZSZ január 8-án 12 órától felfüggesztette a sztrájkot, és a munka felvételére szólította fel a dolgozókat. Szombat hajnalra helyreállt a vasúti közlekedés. A vasúttársaság vesztesége több mint félmilliárd forint volt. Bár a sztrájk péntek délben véget ért, de - egy sajtóhír szerint - a nyékiád házi munkahelyi vezető a korábban a munkabeszüntetésben részt vevő munkatársát pszichikai terror alatt tartotta azzal, hogy az okozott kárt meg kell majd térítenie. Az illető hölgy az éjszakai műszakból hazatérve öngyilkos lett, tehát a 86 órás sztrájk második halálos áldozatává vált. Azé a 123
