M. Kiss Sándor (szerk.): Rendszerváltás 1989. 15 tanulmány - RETÖRKI könyvek 2. (Lakitelek, 2014)

I. fejezet

döntő mérce az emberi jogok érvényesülése, az ellenzék közéleti működésének engedélyezése, a gazdasági liberalizáltsági fok.”34

Az utolsó kitételektől eltekintve az 1988. július 7-ről származó magyar összefoglaló olyan új irányba mutat, melyre - ahogy erre a fentiekben részben már utaltam - korábbi dokumentumokban nem találunk precedenst: Kelet-Európa egésze lehetséges válságövezetként jelenik meg, a társadalmi robbanás valós veszélyével. Ez, a kommunizmus addigi négy évtizede alatt legfeljebb egy-egy ország - Lengyelország és Magyarország (1956), Csehszlovákia (1968), majd ismét Lengyelország (1981) - kapcsán kerülhetett szóba (illetve: történt meg), a térséget átfogóan érintve azonban soha. Az 1988-as amerikai prognózis azonban implicit módon dominó effektusra utal, hiszen konkrét rezsimek helyett a keleti blokk általános válságáról beszél; ráadásul felveti az intézményes keretek radikális, békés vagy erőszakos úton való megváltoztatásának lehetőségét.

Zbigniew Brzezinski, Jimmy Carter befolyásos, s egyben zseniális nemzetbiztonsági tanácsadója (aki majd egy évtizeddel korábban a szovjetek nyakába akasztott az afganisztáni inváziót), 1988. április 16-án, Indonéziában, egy dzsakartai konferencián fejtette ki véleményét e témáról. A volt tanácsadó külön tárgyalta a Szovjetuniót, Kínát és Kelet-Európát, ám az e rendszereket érintő válság alapokaiként egységesen az állam és a párt összefonódását, a kiterjedt bürokráciát, a társadalmi spontaneitás és kreativitás elnyomását jelölte meg.35 Brzezinski, már nem aktív politikusként, megteKávássy János Előd tanulmánya

(A Henry „Scoop” Jackson demokrata, és Charles Vanik republikánus szenátor nevével fémjelzett kiegészítés az 1974-es amerikai kereskedelmi törvény (mely 1975. január 3-án lépett életbe) módosítását jelentette. A Jackson-Vanik kiegészítés eredetileg a Szovjetuniót célozta, konkrét formájában az USA-ba irányuló szovjet zsidó kivándorlást. A Szovjetunióban képzett, magasan kvalifikált zsidó értelmiségiek az Egyesült Államokba történő távozását Brezsnyevék 1972-től különböző törvényekkel igyekeztek megakadályozni, erőszakkal gátolva meg a brain drain-t, az „agyelszívást”. A kiegészítés tulajdonképpen az erre adott válasz volt, mely azonban nem kizárólag magát a Szovjetuniót, hanem a hasonló politikát folytató, bármely szocialista országot megfosztott a legnagyobb kedvezménytől.) http://en.wikipedia.org/wiki/Jackson-Vanik_amendment

,4 MNLOL KÜM TŰK 4-10 00501/2 Ugyanebben a témában egy korábban már idézett szovjet összefoglaló így fogalmaz: „Aktívabbá vált az USA [...] az európai szocialista országok vonatkozásában is, amelyekkel szemben egyfajta 'új differenciálási politikát' folytat.” MNLOL KÜM TŰK 4-10 00500/8 35 MNLOL KÜM TŰK 4-10 002809

69