M. Kiss Sándor (szerk.): Rendszerváltás 1989. 15 tanulmány - RETÖRKI könyvek 2. (Lakitelek, 2014)
I. fejezet
Kávássy János Előd tanulmánya sürgette: „az egyedülálló, s talán rövid életű lehetőség kiaknázását, olyan formában, hogy a térség országai akut problémáik megoldásához a Nyugathoz forduljanak segítségért, amely így lényegi politikai és gazdasági változásokat eszközölhet ki, mégpedig békés és tartós jelleggel.”22 A magyar jelentés szerint Whitehead - aki külön is kiemelte, hogy „a magyarok vezetőképző intézetet létesítenek a nyugati vállalatvezetési ismeretek elsajátítása érdekében”23 - síkraszállt „a térség irányába folytatandó aktívabb amerikai külpolitikáért, s a szakításért azzal a gyakorlattal, mely szerint Kelet- Európára az amerikai kormányzat csak válságok idején figyel oda.”24 Az amerikai külpolitikában zajló változásokat a szovjetek is kommunikálták szövetségeseik, így Magyarország felé; igaz, az ideológia - és propaganda - diktálta megközelítés miatt eltérő hangsúlyokkal. „Szovjet részről az utóbbi időben különösen markánsan érzékelik, hogy az amerikaiak fokozott érdeklődést és figyelmet tanúsítanak a szövetséges szocialista országok egymás közötti kapcsolatai iránt. Elsősorban azt tanulmányozzák, hogy a szovjet peresztrojka és glasznoszty milyen hatást vált ki az európai szocialista országokban. Ennek az a magyarázata, hogy az új szovjet politika igazi próbakövének ezeket az országokat tartják, mert szerintük ott fog eldőlni a gorbacsovi kurzus sikere vagy kudarca. [...] Az amerikai vezetés egyes körei ugyanis arra számítanak, hogy a Szovjetunióban végbemenő változások kü22 Uo. . 23 A menedzserképző megalapításakor, 1988 novemberébenm, magyar-amerikai-olasz vegyesvállalat jött létre, melyben a Magyar Hitel Bank, a Gazdasági Kamara, a Szenzor Szervezési Vállalat, a Soros Alapítvány, a milánói kereskedelmi kamara, és a torinói San Paolo di Torino Bank voltak az alapítók, míg támogatói közt ott volt a Rockefeller Foundation is. A Budapesti Menedzserképző Iskola 1989-től Budafokon a volt Törley-villában működött; hallgatói a kétszer hat hónapos stúdium egyik felét Magyarországon, a másik felét Angliában folytatták, s ezért nem kevesebb, mint 600.000 forintot kellett fizetniük. Az intézmény végső megvalósulásában Soros György vált kulcsfigurává, nemcsak azért, mert már 1987-ben 50.000 dollárt invesztált (és további 100.000 dollárt ígért) annak létrehozására, hanem mert a korabeli magyar feljegyzések szerint igen sikeresen vetette latba személyes kapcsolatait is. Jól jelzi ezt, hogy Philip M. Kaiser, korábbi budapesti amerikai nagykövet ekkor már Soros egyik főtanácsadója volt; illetve hogy Stephen Rhinesmith, Ronald Reagan korábbi amerikai-orosz ügyekért felelős különmegbízottja, lemondva kormányzati pozíciójáról, 1987 novemberében csatlakozott a menedzserképző beindításán munkálkodó csapathoz, http://kereso.nava.hu/document/show/id/339954 MNLOL KÜM TŰK 4-7 003964 - 003964/4, MOL KÜM TŰK 4-109 005254 24MNLOLKÜMTÜK4-l 1196 65
