M. Kiss Sándor (szerk.): Rendszerváltás 1989. 15 tanulmány - RETÖRKI könyvek 2. (Lakitelek, 2014)
II. fejezet
Rendszerváltás 1989 A semmiségi törvények által emelt gát mellett, a ma létező jogorvoslati rendszerben nem jelentéktelen azoknak az 1945-1950 között működött népbíróságok által hozott koncepciós ügyeknek a száma, amelyet egyáltalán nem érintettek semmisségi törvények.46 A kutatások már teljes bizonyossággal tisztázták, hogy az államvédelmi osztályokon, valamint a katonapolitikai osztályokon a legdurvább kényszer- vallatás folyt, és nem idegenkedtek a bizonyítékok hamisításától sem, ugyancsak ismert a bíróságokon folyó koncepciós pertechnika alkalmazása is.47 Mindezek ellenére a hatályos jog a jogorvoslati lehetőséget a tényálláshoz való kötöttség okán ellehetetleníti. A hosszú időmúlás ugyanis a perújítást - amelynek segítségével a tényállást felül lehet bírálni - lehetetlenné teszi. 1990-ben még volt rá példa, hogy perújítás segítségével népbíróság által hozott koncepciós pert orvosolt a bíróság.48 A törvénytelenül elítéltek igazságszolgáltatása megköveteli tehát, hogy a nem jogállami keretek között történt bizonyítási eljárást és ítélethozatalt a jogállam igazságszolgáltatása ne kezelje akként, mintha az eljárások jogállami garanciák mellett folytak volna, más szóval nyíljon lehetőség a tényállások felülbírálatára is. Erre nézve - utoljára - 1999-ben tettem előterjesztést az igazságügy-miniszternek, intézkedés azonban a tárgyban nem történt. A semmisségi törvény alkalmazásának tehát van jogállami létjogosultsága, ugyanakkor látni kell azokat a korlátokat is, amelyek gátat szabnak a helyes alkalmazásnak. 46 Kónya István: Amit a semmisségi törvények nem oldanak meg. In: Büntetőjogi Tanulmányok III. p. 197-227. Zinner Tibor: Adalékok a háborús és népellenes bűncselekményeket „elkövetők” felelősségre vonásához (avagy miért kell a semmisségi törvény). In: Büntetőjogi tanulmányok MTA VEAB Veszprém, 2000, p. 41-60. 47 Vö.: Kahler Frigyes - Zinner Tibor: Homo homini lupus - avagy a koncepciós ítélkezésjogállami állarcban. In: Büntetőjogi tanulmányok XIV. Kiadás alatt. 48 A Heves Megyei Bíróság B.326/1990/4. sz. jogerős ítéletében az Egri Népbíróság NB. 1/1946/13. sz. 1946. október 19-én kelt, valamint a Népbíróságok Országos Tanácsa által NOT 11286/1947/17. sz. ítéletét hatályon kívül helyezte Bihari Barnabás volt egerbaktai jegyző ügyében, akit a népbíróság folytatólagosan elkövetett népellenes bűntett miatt 2 évi börtönbüntetésre és 5 évi állásvesztésre és politikai jogai gyakorlásától való eltiltásra ítélt valótlan tényállás alapján. 252
