M. Kiss Sándor (szerk.): Rendszerváltás 1989. 15 tanulmány - RETÖRKI könyvek 2. (Lakitelek, 2014)
II. fejezet
Kahler Frigyes tanulmánya ságszolgáltatás, ugyanakkor nincs utalás a főbenjáró bűnök elkövetőinek törvényes felelősségre vonására, csupán arra, hogy a törvénytelenségeket fel kell tárni és a valós történelmet kell a társadalom tudomására hozni. Az igazságtétel magvetése - erkölcsi és jogi vonatkozásban, de hogyan... ? Az igazságtétel fókuszába - érthető módon - először a sérelmet szenvedett milliók erkölcsi, politikai és jogi rehabilitációja került, de nem nehéz belátni, hogy ez csupán az igazságtétel egyik oldala még akkor is, ha a jogi rehabilitáción túl bizonyos anyagi jóvátétel is társul hozzá. Az igazságtétele,n - nem csak e sorok írójának álláspontja szerint - olyan folyamat értendő, amelynek során a kiépülő alkotmányos jogállam egyfelől választ keres az elmúlt közel fél évszázad diktatúráinak injúriáira - s orvosolja azokat - , másrészt megszünteti a diktatúra elnyomó struktúráját és diszkriminatív rendszerét. Mindebből következik, hogy az igazságtétel egyrészt a sérelmet szenvedettek erkölcsi, jogi és - az ország teherbíró képességéhez képest megengedhető - anyagi sérelmeinek orvoslását, másrészt a bűnök még élő elkövetőinek büntetőjogi felelősségre vonását, harmad részt a bolsevik típusú diktatúra hatalomra jutásának és regnálásának történeti feltárását, elméleti bírálatát jelenti. Gyakorlatban ehhez kapcsolódik a diktatúra intézményrendszerének teljes lebontása, s egyidejűleg a jogállami intézmények helyreállítása. Magyarországon mindez nem egy forradalom útján, hanem tárgyalások és többirányú kompromisszumok megkötése útján történt, amely magán hordta azokat a korlátokat, amelyeknek az eltávolításához 20 év kellett, s amelynek a végére a 2012. évi alaptörvény tett pontot. Bár a TIB programjában az 1945 utáni időszak népellenes bűneinek és törvénytelenségeinek feltárása szerepel, első sorban azonban az 1956-os megtorlás áldozatainak igazságszolgáltatása állt előtérben. Ez a TIB-et alapítók, majd a csatlakozó tagok névsorát tekintve magától értetődőnek tekinthető. Később - látni fogjuk - az igazságszolgáltatás módja - ti. hogy csak a Nagy Imre-per kerüljön törvényességi óvással egyéni felülbírálatra, s az összes többi megtorlási ügy egy törvénnyel - ex lege - kerüljön megsemmisítésre, rejtetten a forradalom kisajátítását és a forradalmi nép kirekesztését is jelentette. 241
