M. Kiss Sándor (szerk.): Rendszerváltás 1989. 15 tanulmány - RETÖRKI könyvek 2. (Lakitelek, 2014)

II. fejezet

Kahler Frigyes tanulmánya

„igazolják” s ezért fegyveres beavatkozás szükségességét indokolják. Ez tűnik ki az 1958. október 9-én Marosán Györgyhöz eljuttatott feljegyzésből: „ ...az ellenforradalmi perek anyagai minden vonatkozásban alátámasztják pártunk értékelését az ellenforradalomról. ”8

Hasonló célt szolgált a jogi minősítés alkalmazása, amikor is az államellenes bűncselekményben elmarasztalt személyeket valamilyen köztörvényes minősítésű bűncselekményben is bűnösnek mondták ki.

A változó külső és belső körülmények a ’70-’80-as évek fordulóján már lehetővé tették - igen szűk körben - ellenzéki hangok megjelenését.

Kádár János tudott az ellenzéki értelmiségiekről. 1985. őszén Mihail Gorbacsovval - a Szovjetunió Kommunista Pártja (SZKP) új főtitkárának - kifejtette:,, Országunkban létezik ellenzék: néhány társadalomtudós, szociológus, az értelmiség képviselői, írók. Nincsenek sokan. Szerveződő csoportoknak is lehet őket nevezni abban az értelemben, hogy 50-60 ember időnként találkozik. A nyugatiak megkeresik, támogatják őket... Felmerül a kérdés, mit tegyünk velük. Adminisztratív intézkedéseket csak végső esetben foganatosíthatunk velük szemben, mivel nem kívánunk ingyen reklámot csinálni ezeknek az embereknek. Időnként ellenőrizzük az ellenzéki elemeket, elkobozzuk sokszorosító gépeiket, de ha kell, tudunk gorombábbak is lenni. ”9 1985. június 14-16-án a Monoron tartott ellenzéki tanácskozás, valamint az 1987. szeptember 27-én Lakiteleken - Lezsák Sándor telkén - összehívott, a nép-nemzeti gondolat jegyében politizálok tanácskozása, amely a Magyar Demokrata Fórum (MDF) megalakítását eredményezte.

A másik nagy ellenzéki szerveződés a Szabad Demokraták Szövetsége (SZDSZ) 1988. március 17-én a Beszélő-körből Szabad Kezdeményezések Hálózata néven alakult meg.10

1988. március 30-án az Eötvös Lóránd Tudományegyetem (ELTE) Társadalomtudományi (Bibó István) Szakkollégiumában 39 alapító taggal létrejött a Kommunista Ifjúsági Szövetségtől (KISZ) független, elsősorban az

K Iratok az Igazságszolgáltatás történetéhez Bp. Közgazdasági és Jogi Kiadó, 1992. (szerk.: Horváth Ibolya, Solt Pál, Szabó Győző Zanathy János, Zinner Tibor) - továbbiakban: Iratok - p. 648-654.

9 Idézi: Urbán Attila: Kádár politikai rendőrsége. In. Rubicon, 2002/6-7. p. 65.

10 1988. november 13-án a Jurta Színházban vette fel az SZDSZ nevet a magát „demokratikus ellenzéknek” nevező liberális pártalakulat.

239