M. Kiss Sándor (szerk.): Rendszerváltás 1989. 15 tanulmány - RETÖRKI könyvek 2. (Lakitelek, 2014)
II. fejezet
Kahler Frigyes tanulmánya Kahler Frigyes Az igazságtétel igényének megjelenése, az 1989. év eseményei és az első semmisségi törvény I. A diktatúra alkonyán A folyamatot, amely Magyarországon a Kádár János nevével fémjelzett rendszer bukásához vezetett a köznyelvben rendszerváltoztatásnak (rendszerváltásnak, rendszerváltozásnak) említ a közbeszéd. A jogász számára sokkal inkább a pártállami diktatúra felszámolása és a polgári demokrácia /jogállam kialakítása fedi a folyamatok rendszerét. A jaltai világrendben a szovjet érdekszférába sorolt és ezért a Szovjetunió államrendjére kényszerülő Magyarországon a jaltai képlet érvényének megszűnése után a belső erőviszonyokat tükrözve indult el az a folyamat, amely a jogállami lét, a polgári demokrácia elérését volt hivatva elérni. Kádári diktatúra összeomlásának okai1 - a gazdaság komplex válsága, a Szovjetunió meggyengülése, az alternatív politikai elit kialakulása, és az MSZMP-n belüli generációs és ideológiai harc - a '80 -as évek második felére visszafordíthatatlanná váltak. Kádár rendszerének Magyarországra kényszerítése 1956. novemberében nélkülözte a legitimitás legcsekélyebb mértékét is. A szovjet fegyverekkel és a karhatalom (pufajkások) fegyvereinek erejével vérbefojtott forradalom „legitimálta” a hatalmat. Ezt azzal „kanonizálta” a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) Ideiglenes Központi Bizottsága (IKB), hogy a december 2-3. napján megtartott ülésen kihirdette a rendszer fennállásáig 1 Romsics Ignác: Magyarország története a XX. században Bp. Osiris Kiadó, 2000. p. 520. 237
