M. Kiss Sándor (szerk.): Rendszerváltás 1989. 15 tanulmány - RETÖRKI könyvek 2. (Lakitelek, 2014)
II. fejezet
Zimier Tibor tanulmánya Érdekes nyilatkozatot közölt szeptember végén a Magyar Nemzet Dombachtól, a TIB jogi szakértőjétől. Ismertté vált belőle, hogy egy hónapja lehetőség nyílt az egykori elítéltek vagy hozzátartozójuk részére, hogy megtekinthessék a periratokat. Dombach elmondta azt is, hogy a „TIB vezetése egyet kell értsen a kormány ama álláspontjával, hogy az 1956 utáni megtor- lási korszak perei közül egyedül Nagy Imre és társai ügyében történjék meg az egyedi felülbírálás, mert az ennek során hozott legfelsőbb bírósági döntés alapján egy generális törvénnyel az összes többi ügyben is megsemmisíthető az ítélet. A törvényi megsemmisítés jogi következménye pedig teljes egészében azonos és egyenértékű az egyéni felülvizsgálattal. Minden érintettet - már csak az időtakarékosságra való tekintettel is - arra kérünk: ebbe a megoldásba nyugodjon bele.” A TIB jogi szakértőjének állásfoglalása azt jelentette, hogy az ún. '56-osok legkiemelkedőbb szervezete támogatja a kormányt, ami így „a függetlenek”-től is szabad utat kapott tervei megvalósításához, akik a Földvári-Kulcsár-kettős megoldását, a tervezett törvény „ártatlanságára hivatkozását szorgalmazták. „Követelésünk az is - szögezte le Dombach -, hogy az ítéletet hozó bíróság az érdekelt vagy hozzátartozója kérelmére igazolást adjon ki arról, hogy az elítéltetés a törvény hatálya alá esik, és a rendelet ártatlanság okából a bírói ítéletet megsemmisítette.” Hosszasan elemezte a riportalany a lincselésekkel kapcsolatos nézetét is. Leszögezte, hogy a TIB általánosságban a „forradalom mártírjairól” beszél, mert annak tekinti azt a járókelőt is, akit se szó, se beszéd, az utca egyik vagy másik oldaláról puffantottak le.115 A nyilatkozat lényege abban summázható, hogy a Nagy és társai ügyének újratárgyalásakor, a LfB-én, a „félnapos »pozitív koncepciós per«” végén kimondatott: bűncselekmény hiányában mentették fel a vádak alól a 31 évvel korábban elítélt politikai személyiségeket. S ezzel összefüggésben vagy tízezer más büntetőper is végre a helyére kerülhet. így köszöntött ránk október, örömet hozva egyes korábban meghurcoltaknak,116 és a parlament 115 Az első semmisségi törvénynek az 1989-ben érthető politikai kompromisszumokból fakadó, kényszerűen keletkező hiányosságait szüntette meg a 2000. évi CXXX, a negyedik semmisségi törvény hatályba lépése. 116 Magyar Közlöny, 1989. 67. sz. A Minisztertanács 104/1989. (X. 4.) MT rendelete egyes, személyes szabadságot korlátozó intézkedések hatálya alatt állt személyek helyzetének rendezéséről. 235
