M. Kiss Sándor (szerk.): Rendszerváltás 1989. 15 tanulmány - RETÖRKI könyvek 2. (Lakitelek, 2014)
II. fejezet
Zinner Tibor tanulmánya az egykori államvédelmis „vizsgáló”-tiszt még a hadbírósági tanács ülnöke is lett, hogy kihallgatott]a szereplését az utolsó pillanatig ellenőrizhesse. Mindezek arról győztek meg, hogy a velem szembeni indítékok számos, nem csupán szakmai ok mellett félelemből is táplálkozhattak, mert feltételezhető volt, hogy levéltári és egyéb ismereteimmel bizonyos múltbéli dolgokat megtalálhatok és felismerhetek. Szerintem az igazi támadási okok itt keresendők. Az országgyűlésben Kulcsár, majd sajtóértekezleten a kormányszóvivő állt ki mellettem.81 A kormány a maga részéről - valójában kinevezésemmel - lezárta a kérdést, nem hagyta magát eltántorítani, egy-egy megállapodásra azonban (mint az majd kitűnik) hajlandónak mutatkozott. Április 26-án kinevezte történészbizottság kilenc és a jogászbizottság huszonhat tagját.82 A részemről máig nem ismert, színfalak mögötti kártyakeverést mutatja, hogy a szeles időben a Parlament előtt, az esküre várakozva beszélgettünk Szakáccsal és Izsák Lajossal, amikor odatoppant elénk Balogh Margit, és közölte, hogy ő is a történészbizottság tagja. Én akkor láttam először. (Később, köztünk végzett munkájával, a feldolgozást gátlók tényszerű kritizálásával, forrásokért folytatott küzdelmével őszinte elismerést aratott.) Az eskütétel a kormányfő jelenlétében zajlott. A Minisztertanács elnöke előtt elmondott eskünk szövege így hangzott: „Én... esküszöm, hogy a büntető ügyek felülvizsgálata során részrehajlás nélkül, az igazság feltárására törekedve fogok eljárni. Az államtitkot és a szolgálati titkot megőrzőm.” Nem tehettem mást, mint azt, hogy a minket zavaró körülmények ellenére, május 8-ára összehívtam az első értekezletet, amelyen a „bizottság működésével, kutatási módszereivel összefüggő feladatokat” rögzítettük. Tájékoztatást adtam az előzetes politikai döntésekről, az igazságszolgáltatási premisszákról. A tematikus és időrendi bontással valamennyien egyetértettünk. Döntöttünk arról, hogy- az 1946: VII. te. hatálya alá tartozó bűncselekmények vizsgálatát az 1946-1949 közötti periódusban Svéd László végzi (politikai pártok, egye81 Országgyűlési Tudósítások, 1989. május 11. 18-19. o.; Népszabadság, 1989. március 25. 5. A kormányszóvivő nemzetközi sajtótájékoztatója; Magyar Hírlap, 1989. március 25. 3. o. Kormányszóvivői tájékoztató. 82 Magyar Nemzet, 1989. április 27. 4. o. Bizottság a koncepciós perek felülvizsgálatára. Közli a névsorokat is, miként 1. Kahler Frigyes: Az igazságtétel igényének megjelenése, az 1989. évi események, és az első semmisségi törvény e kötetben közzétett tanulmányában! 223
