M. Kiss Sándor (szerk.): Rendszerváltás 1989. 15 tanulmány - RETÖRKI könyvek 2. (Lakitelek, 2014)
II. fejezet
Zimier Tibor tanulmánya ről származó és Demény Pállal összefüggő két iraton kívül semmi más támogatást nem adott. Részemre kutatási feladatom teljesítéséhez irattári támogatást kérő leveleimet mindenütt - kivéve a Szilbereky Jenő elnökölte LfB-ét - elutasították, írásban rögzítve, hogy a „párt” 1962-ben lezárta a koncepciós büntetőperek ügyét. A LfB-nek a TŰK keretei között őrzött ún. házi iratai azonban nem pótolhatták a BM-ben zárt anyagként megmaradt, és a kutathatatlan, felsőbb, pártutasításra történt megsemmisítéseket „túlélt” irattöredékeket, valamint a felülvizsgálati dokumentációkat. Nyilvánvaló lett, ha összefoglalómat nem utasítják el, akkor valami ennek folyományaként elkezdődhet. Sőt, egy (erre alapozott) esetleges igazságügyi vagy egyéb eljárás jobb helyzetben foganhat, mint az említett írásomnál korábban, a zömében munkásmozgalmi - kommunista és szociáldemokrata - vezetők büntetőpereiről írottaknál történt. A vizsgálati és a büntetőperes iratanyag egy meghatározott része 1980-1981-ben még megvolt, benne kutathattam.18 Ezek megsemmisítésére határozatot utóbb nem hoztak. A büntetőügyek tartalmát így jórészt ismertem, és a meghurcolt legismertebb személyiségek nevei már közszájon forogtak. Ezeket a vizsgálati és büntetőperes anyagokat azért nem zúzták be, égették el, mert az állampárt vonatkozó felfogása - határozata - szerint törvénysértő büntetőperes eljárást a munkásmozgalmi vezetőkön stb. kívül „mások” ellen nem folytattak. Az 1945-1956 (1963) közt sérelmet szenvedettek körét jórészt most a „mások” alkották. Balogh arra kért, hogy az ún. '56-osok büntetőügyeinél ne vesszek el a részletekben. Azért sem célszerű felsorolni valamennyi ismertebb személy büntetőperét, mert az általános, minden elmarasztalt személyt érintő jogi megoldáshoz - ha lesz - elégséges a kiemelkedő, a legismertebb büntetőügy, a Naggyal és társaival szemben indított büntetőeljárás említése, illetve majdani (a korábbi, '58-as büntetőperhez képest ellenkező előjelű) megoldása. Ez lehetővé teheti - fejtegette (Kulcsárral azonos módon) -, hogy az emberi, erkölcsi, politikai és jelen esetben jogi rehabilitációra alapozva ne csupán a volt miniszterelnök és társai becsülete álljon helyre, hanem az összes, '56 18 Az 1980-as évek elején a B. M, azon belül az államvédelmi szervek történetét oktatási célból kutatócsoport kezdte feldolgozni. Ennek munkájába a népbíróságok iratanyagának levéltári ismerőjeként, időszakos közreműködésre kaptam felkérést. L. Magyar Hírlap, 1989. március 25. 3. o. Kormányszóvivői tájékoztató! 199