M. Kiss Sándor (szerk.): Rendszerváltás 1989. 15 tanulmány - RETÖRKI könyvek 2. (Lakitelek, 2014)
II. fejezet
Halmy Keve Kund tanulmánya Az MSZMP (majd MSZP) érvelésének több fő csatornáját vettük górcső alá, ezek közül is a legfontosabbnak a gazdaság működését kísérő kommunikáció, mely hangulatát tekintve ugyan a legszikárabb téma, de egyrészt összetettsége, történeti elhanyagoltsága, másrészt - és ez a legfontosabb - tisztázatlansága miatt alapvető fontosságú. Remélhetőleg a feltárt szemelvények, a párt vezetőinek nyilatkozatai jobban megvilágítják a kétes átmeneti folyamatok érveléstechnikáját és valódi kimenetelét. Tisztában kell lenni azzal, hogy a sajtóbeli megnyilvánulások a háttérmechanizmusok egy-egy részletkérdését sokszor csak villanásszerűen tükrözik. A nagy döntések előkészítése, maguk a döntések, és a tényleges magyarázatok máshol születtek. Valószínűleg még csak nem is a pártközpontban, pláne nem a pártértekezleteken. Azokon a helyeken inkább a párt különböző platformjai, irányzatai ütköztek meg egymással. Az alapvető döntések egészen szűk körben születtek meg, a párt belső köreivel egyetértésben, adott esetben külső nyomásnak engedve, de mindenképpen több érdekcsoport céljainak összehangolásával. A pártelit, és gazdasági-technokrata elit ebben lényeges szerepet vitt, mintegy a hajó két oldalának evezőseit megtestesítve. Hol az egyik kör volt a húzóerő, hol a másik. A bürokratikus (adminisztrációs) elit, valamint a legkisebb létszámú, de sokszor leghangosabb értelmiségi elit a végrehajtó, illetve a támogató erőket jelentette. (Bár ennek az elitcsoportnak a tagjai - akik szintén számos szállal kötődtek a párthoz - sokszor úgy érezhették, ők mozgatják a szálakat, ők találják ki az új struktúrákat, és körükben határozzák meg az alapvető irányt. Ebben sokszor kellett tévedniük, a későbbiekben is.) Kiemelkedően jelentős szerepe van a rendszerváltozás folyamatában az eleinte reprivatizációnak nevezett, majd egyre inkább „spontán” privatizációként zajló folyamatnak, mely a gazdasági problémakörhöz szorosan kapcsolódva a legvitatottabb, és sok esetben leginkább obskúrus ügyeket érinti. Talán ebben a tárgykörben is elősegíti a megismerést ez a jelen feldolgozás, elsősorban az eredeti szövegrészek fontosságát kiemelve: hadd szólaljanak meg a korabeli interjúk, hírek és politikai élet akkori szereplői. Az állampárt és a demokratikus jogállam viszonya, olyan téma, mely megjelenése átvezet az MSZP-ben 1990 utáni lezajló politikai önkép átalakulásához. 151
