M. Kiss Sándor (szerk.): Rendszerváltás 1989. 15 tanulmány - RETÖRKI könyvek 2. (Lakitelek, 2014)
II. fejezet
Rendszerváltás 1989 lag rendelkezik az úgynevezett köztulajdon felett, amely a hatalmat gyakorolja. (...) Igényként fogalmazható meg, hogy a hatalmat gyakorló erő lépjen ki a »spanyolfal« mögül, segítsen megteremteni - és képes legyen elviselni - az intézményesített társadalmi ellenőrzést. A valóságos döntéseket ne a »háttérintézményekben« - fehér asztal mellett, vadász- és horgásztársaságokban -, hanem az arra hivatott törvényes fórumokon hozzák meg, hogy tisztázottak legyenek jövedelemforrásaik és így tovább. ”l 2 1988-ban a társadalomtudományok képviselői jó pár lépésssel a hivatalos vélemény előtt jártak a szocialista rendszer bomlási folyamatainak őszinte megítélésekor. Itt kell utalni arra, hogy a Heti Világgazdaság valóban, a lehetséges keretek között a legkorrektebb elemzéseket, magyarázatokat tette közzé a gazdaság aktuális állapotát illetően, sokszor nem pártpolitikus hozzáértőket is megszólaltatva. Ebben az írásban Kerekes György régóta, sokak által ismert döntéshozatali problémákra világított rá, de véleményének a rangos hetilapban való megjelenése úttörő jelentőségű volt. „Sárközy Tamás, a Minisztertanács parlamenti titkárságának vezetője arra hívta fel a képviselők figyelmét, hogy a gazdasági társaságokról szóló törvény tervezete nyitott, annak kiegészítésére számos javaslatot várnak. (...) Lényegesen növelni kell a menedzserek érdekeltségét, hiszen nélkülük elképzelhetetlen a vállalati vagyon megfelelő működtetése, a jövedelmező gazdálkodás. (...) A képviselők hangsúlyozták, hogy a vállalatok eszközeit piaci módszerekkel kell értékelni, s ehhez szükség van a feltételek fokozatos megteremtésére. (...) Sárközy elmondta, hogy a gazdasági társaságokról szóló törvénynek nem lesz végrehajtási utasítása. (...) A készülő törvény egyébként nem szabályozza a vállalatok átalakulásával kapcsolatos problémát, vagyis azt, hogy miként válhat állami vállalat, szövetkezet társasággá, Rt-vé, vagy Kft- vé. így elképzelhető, hogy a szükségessé válik úgynevezett átalakulási törvény megalkotása. Ellenkező esetben viszont módosítani kell a vállalati és a szövetkezeti törvényt”.1 Ebben a nyilatkozatban Sárközy Tamás, aki a gazdasági átalakulásnak, és a vállalati jog átformálásának egyik legképzettebb, 1 A hatalmat gyakorló erő lépjen ki a „spanyolfal” mögül, október, interjú Kerekes György társadalomkutató történésszel, HVG 1988, április 30., 62. o. 2 A vállalati vagyon jó működtetése a jövedelemgazdálkodás feltétele - Az Országgyűlés terv- és költségvetési bizottságának ülése, Népszabadság, 1988. május 3., 3. o., MTI 132
