Simon János (szerk.): Puccs vagy összeomlás? 8 interjú a Kádár-korszakról volt MSZMP PB-tagokkal - RETÖRKI könyvek 1. (Lakitelek, 2014)
Gáspár Sándor: „Ilyen egycsatáros rendszerrel nem lehet dolgozni!”
Interjú Gáspár Sándorral Kérdés: Akkor, a ’70-es évek elején nem volt lehetőség? Válasz: Kevés, ez kevés, hát csak mondjuk úgy szavakban, hogy a nemzeti sajátosságokat figyelembe véve csináljuk a dolgainkat. Össze vagyunk kötve a nemzeti jövedelem a termelésnek a 50-60%-át a szocialista piacon realizáljuk, itt eltérőek az értékviszonyok, stb. Nem tudunk boldogulni, nem tudunk létezni, szóval nem hogy elhatározás dolga lenne... Kérdés: De lehetett volna esetleg másik irányba is mozdulni? Válasz: Ezt mondom. Nézze, na, most kimondok egy nagyon-nagyon nagy, merész dolgot, vállalom a felelősséget érte. Valamikor a ’70-es évek közepén tehát a fölismert dolgainkon tudunk úgy változtatni. Erre nem gyávaságból, de senki nem vállalta, és nem vállalta felelősséget, a KGST-ből sem, mert itt a tulajdonviszonyok megváltoztatására is szükség lett volna. A háztáji gazdaságok nem bírták el, hát mondtam már az előbb, hogy mit kaptam én Moszkvában, meg Berlinben, meg Prágában, hogy a kapitalizmust építjük a falun. Hát ezt a kicsit sem bírták elviselni, akkor tessék elképzelni, hogy a tulajdonviszonyokhoz /hogy viszonyultak volna/! Próbáljon hozzányúlni, most ezt úgy mondják, hogy reformizálás. Megáll az embernek az esze, itthon most utazunk jobbra-balra, mindent elkövetünk, hogy jöjjön a nyugati tőke. Itt volt a nyugati tőke, itt volt a fejlett technika 1945-ben. Itt volt a Standard, itt volt a Philips, itt volt a Brangoveri, és ezeknél mindnél dolgoztam, és tudom, hogy mondjam, hát ott világszínvonalon termeltek. Itt volt, de kilöktük, azt most már nehéz visszahozni. De minek is magyarázzam ilyen nagyon személyesen. Jugoszlávia megcsinálta, hogy kimaradt a szocialista táborból, nem járt jobban ő sem, mert a társadalmi fejlődés semmivel nem vitte előbbre, tehát nem volt előttünk példa. Hát egyet lehetett volna csinálni, hogy mi is kilépünk. Akkor ezekhez a nagyon nehéz dolgokhoz majd hozzá /nyúlunk/, hogy a tulajdonviszonyokat megváltoztatjuk, és egy piacra orientált gazdaságot hozunk létre. Kérdés: Ez, amit most Ön elmond, ez fölmerült akkoriban azon a szinten, ahol a döntések születtek? Válasz: Nézze, sem bennem, sem másban nem voltak azért ilyen jellegű döntések, mert én nem indulatra munkáltatok, én a józan észre próbálkozók /hatni/. Meg egymást segítve próbáltuk a dolgokon változtatni, de patthelyzet alakult ki, patthelyzet. 78
