Simon János (szerk.): Puccs vagy összeomlás? 8 interjú a Kádár-korszakról volt MSZMP PB-tagokkal - RETÖRKI könyvek 1. (Lakitelek, 2014)

Benke Valéria: „Föl lehet gyújtani a nádtetős szocializmust, de sok haszna nem lesz!”

csökkent, egyébként, ha szembe állítja /a magas jövedelműek/ 0,5%-os /arányát/, hogy onnan mit lehetne elvenni, akkor... lehetett volna népi vitát ebből csinálni. /De/ nagyon széles körben ezen vitatkozni? Az azt jelenti, hogy föl lehet gyújtani a nádtetős szocializmust, de sok haszna nem lesz. A már említett morális kritika kapott mégis nagy teret a mozgalmi fórumokon, benne a kisiparosok jövedelme, korrup­ciók, kispolgári magatartás, stb. Ez az aszkétikus szocializmus-ideál erős voltát is jelzi, Veres Péter a „fridzsiderszocializmus” vitát ekkor indította. Azt nem a pártból indították! Az Élet és Irodalomban a Veres Péter indította, és volt nagyon sok ilyen érzelmi alapon megszólaló író és közíró, Erdei Ferenc szállt be úgy a vitába, hogy egy kicsit higgadtabban és reálisabban láttassa a dolgokat. Na most a pártban volt egy kemény balos irányzat, hát erről már beszéltünk, ebben az időszakban már Biszku Béla is errefelé tendált. Részben... morálkritikai alapon, részben... a telek­vihar, a parcellázások /miatt/, amik nem csak a Balaton körül, máshol is voltak. ... A Balaton körüli parcellázások, ahol az volt, hogy az állami földet nem lehetett parcellázni. Az állami gazdaság átadta a tsz-nek, a tsz parcellázta, a parcellázásnál élen jártak a funkcionáriusok, emiatt tehát nagyon sok szó érte a házunk elejét. Ebben ilyen érzelmi alapon én is benne voltam, utána rettenetesen sajnálkoztam azon - indulati, érzelmi alapon -,... hogy a funkcionáriusaink sorban besározódnak, az idegesített nagyon. A telekspekuláció elleni hadjárat az akkora fiaskó volt, hogy őrület. Sok mindenre jellemző az például, hogy egy vezető testület ne döntsön kellő körültekintés nélkül; az, hogy az ezzel foglalkozó államigazgatási szervek adjanak tisztességes fölvilágosítást arról, hogy mi a helyzet, ugyanis egy ilyen szigorítást, hogy egy családnak nem lehet több, mint egy telke, vagy egy ingatlana, nem lehetett érvényesíteni. Kiderült/az is/, hogy nincs ingatlan-nyilvántartás. Bumm, kész, szét­pukkant. Arra volt jó, hogy még több visszásság jelenjen meg az életünkben... Azzal egyébként is kezdtünk akkor már néhányan foglalkozni, hogy az-e a legcélszerűbb, hogy 2 millió vagy 6 millió embert korlátozzunk valamiben, amiben visszaélést esetleg 2.000-en vagy 200-an követnek el. Pesten volt egy „pacák”, akinek 40 telke volt. Hát ez annyira egyedi dolog, hogy őrület. Lehet, hogy törvényes eljárás nélkül nem lehetett volna mit csinálni vele, de adóval vagy ilyesmivel csak lehetett volna ezt korlátozni. ... Ezt /az embert/ nem lehetett bíróság elé állítani. ...Tényleg voltak olyanok /akik ezt megtehették/. Megvettek itt a környéken is villákat, leányszállást csináltak belőle, aztán kiderült... - ugyanúgy mint a melléküzemágakat, ami ellen a nagyüzemi pártaktívákon lépnek föl nagyon -, hogy micsoda dolog, milyen hará- csolás folyik ott, stb. Primitív munkakörülmények között az őtőlük elcsábított munkások termelnek olyasmit, amit drágán eladnak, mert a költség rovatból a nagy- vállalat tudta fizetni az alkatrészt, de azt az embert nem tudta megfizetni, aki ezt az alkatrészt /a nagyvállalat keretein belül/... csinálja. Ilyen anomáliák tényleg voltak. Ezeknek nem /az volt/ a jó irányú feloldása, hogy korlátozni a melléküzemágat. Itt már „nagy pofát nyitottam” néhányszor, mert egyszer-egyszer mondjuk ilyesmit a XI. kongresszus előtt az erzsébeti pártaktíván kénytelen voltam mondani. ... Interjú Benke Valériával 31

Next

/
Oldalképek
Tartalom