Simon János (szerk.): Puccs vagy összeomlás? 8 interjú a Kádár-korszakról volt MSZMP PB-tagokkal - RETÖRKI könyvek 1. (Lakitelek, 2014)
Benke Valéria: „Föl lehet gyújtani a nádtetős szocializmust, de sok haszna nem lesz!”
Interjú Benke Valériával szerzés, tehát az anyagi javak hajszolása, sem a morálisan kifogásolható magatartás, akár a köztisztviselők és pártfunkcionáriusok, akár a különböző szintű üzemi vezetők részéről, netán az orvosok vagy a kereskedők részéről - mert itt is volt mit kifogásolni - ezek nem a reform termékei. Erről akkoriban sok előadást tartottam, cikkekben is próbáltam vitatkozni, hát nem volt túl nagy esélyem arra, hogy elfogadják, de azért értelmes emberekkel el lehetett fogadtatni. Azt is képviselni szoktam - és ez szilárd meggyőződésem -, hogy még csak nem is a kommunista mozgalom, vagy a szocialista állam és berendezkedés termékei, hanem nagyrészt a hagyományos dzsentri világ, a dzsentroid közélet és magánstílus összefonódása. Kérdés: Miért nem volt esélye, hogy elfogadják az Ön koncepcióját? Válasz: Nézze, nagyon egyszerű volt, heves, indulatos, átkokkal leegyszerűsített sztereotípiákkal élni. Ha az ember olyasmire hivatkozott /ami ezzel ellentétes/, minden pártszervezetben találtam néhány embert, aki fogékony volt erre, de soha nem sok embert. ...Az embereknek sokkal nagyobb része emlékezett még vissza a régire, mint most. Most szépen be lehetett a dolgokat úgy állítani, minthogyha 40 évvel ezelőtt gyártották volna azt az emberi magatartást, struktúrát, mint ami most itt érvényes. Akkor legalább utalni lehetett arra, hogy de gondolkodjanak már el! A saját környezetükben a rang és mód szerinti osztályozás, a szerzés, az olyan, hogy azt most a szocializmussal vezettük be? Sem a nepotizmust nem a marxizmussal importáltuk Magyarországra, sem a korrupciót nem a szocializmussal vezettük be. Mi egy dolgot produkáltunk a túlcentralizáltság és a hiánygazdálkodás következtében, az összefonódásokat és a korrupciót a hiánygazdálkodással, azt a típusú korrupciót, hogy 20 forintot kellett adni a kereskedőnek. Ennek egy magasabb szintre emelését ezt széles.körre terjesztettük ki. ...Most ha a hagyományos dzsentri közéleti stílust és magánéleti stílust emlegetem, akkor pedig máris szembeszaladtam egy csomó olyan funkcionáriussal, aki - nagyon jó esetben, ha volt hajlama szembenézni a problémákkal - azt mondta nekem... 4 vagy 6 szem között: „De Benke elvtársnő, ha én is nem igyekszem azon, hogy adjak névnapi vacsorát, vagy legyen telkem a Balatonon, akkor engem kinéznek maguk közül a többi funkcionáriusok”. A többi funkcionárius az nem primitív osztályharcos proletár volt, hanem az a magyar társadalom olyan emberei, akikből szerencsére nagyon sokan jöttek be a közszolgálatba, mert volt olyan törekvésük, hogy ne csak párttagokat, nem csak osztályharcos vasöntőket vigyünk az üzemi tisztségekbe, a tanácsi és más tisztségekbe, hanem azokat a magyar állampolgárokat, akiknek iskolázottságuk van, párton kívüliek, stb. Hogy ebből miért lett az, hogy végül mégis mindenki párttag /volt/? Ezen is volna értelme kicsit gondolkodni. Nem egy esetben az osztályvezetői tisztség megszerzése .../és/ a képviselővé való megválasztás után léptek be emberek a pártba. Jó, itt azért biztos vannak olyan strukturális elemek - összeköttetés, jog meg hasonlók -, amik még tisztességes szándékú embereket is sodorhatnak be... . Karrierista pedig eleve azért, mert ha már osztályvezető vagyok, miért ne 27
