Simon János (szerk.): Puccs vagy összeomlás? 8 interjú a Kádár-korszakról volt MSZMP PB-tagokkal - RETÖRKI könyvek 1. (Lakitelek, 2014)
Névmutató: Az interjúalanyok és az említett személyek életrajza
Névmutató vezető volt, 1954-től másodtitkár, majd 1956 után az MSZMP Komárom megyei titkára. 1958-tól három évig az SZKP moszkvai pártfőiskola hallgatója volt. 1966. június 8. és 1975. július 4. között volt az MSZMP Komárom megyei párt- bizottság első titkára; 1966. december 3. és 1988. május 22. között az MSZMP KB tagja volt. 1975. július 4-én nevezték ki a Minisztertanács elnökhelyettesévé; megbízatása alól 1978. április 22-én mentették fel, mert az MSZMP KB gazdaságpolitikáért felelős titkára lett; egyúttal az MSZMP KB Gazdaságpolitikai Bizottsága elnöke, 1980-tól a Közgazdasági Munkaközösség vezetője és 1985- től a Szövetkezetpolitikai Munkaközössége elnöke is volt 1987-ig. 1980. március 27. és 1988. május 22. között az MSZMP PB tagja volt. KB-titkári tisztéből való felmentése után 1987. június 25-én az MSZMP Budapesti Pártbizottság első titkára lett. Az 1988. májusi országos pártkonferencia után, 1988. június 9-én kérte nyugdíjazását. 1980. június 8-ától 1988. június 29-iki lemondásáig országgyűlési képviselő volt; előbb Komárom megye 1. számú egyéni választókerületében, majd 1985. június 8-án a HNF országos listán jutott képviselői mandátumhoz. Az interjú 1989. május 24-én készült. Korom Mihály (Mindszent, 1927. október 9. - Budapest, 1993. október 3.) politikus, 1966 és 1978 között igazságügy-miniszter. 1945. márciusban lett a Magyar Kommunista Párt tagja, majd júliusban rendőri szolgálatba lépett. Elvégezte a Rendőrakadémiát, a fővárosban rendőr hadnagyként a központi kiképző zászlóalj politikai helyettese volt 1950-ig. Az MDP budapesti pártiskolájának elvégzése után, 1951-ben az MDP KV adminisztratív, majd belügyi osztályának munkatársa 1954- ig, majd megválasztották a KV alapszervezeti párttitkárának, amelyet 1955-ig töltött be. 1956. november-decemberben a Kádár-kormány védelmét ellátó kormányőrség helyettes parancsnoka volt, majd az SZKP moszkvai pártfőiskoláját elvégezve 1958. júliustól az MSZMP KB Párt- és Tömegszervezeti Osztályának munkatársa volt, majd ezredesi rangban, a Belügyminisztérium vizsgálati osztályvezetőjeként jelentős szerepet játszott a forradalom és szabadságharc utáni megtorlásban. Az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán állam- és jogtudományi doktori oklevelet szerzett 1959-ben, majd 1960. augusztus 9-én kinevezték a BM Határőrség országos parancsnokává. Az MSZMP Központi Bizottság póttagja 1962. november 24-től, rendes tagja 1963. december 5-től volt, a KB adminisztratív titkáraként felügyelete alá tartoztak a fegyveres testületek 1963. december és 1966. november között. 1966. december 7. és 1978. április 19. között a Kállai-kormány, majd a Fock- és Lázár-kormányok igazságügy-minisztere. 1978. április 20-tól 1985. március 28-ig az MSZMP KB fegyveres testületeket felügyelő adminisztratív titkára. 1980. március 27. és 1985. március 28. között a Politikai Bizottság tagja. 1985 és 1988 között az Alkotmányjogi Tanács tagja. 1972 és 1980 között a Hazafias Népfront Országos Tanácsa tagja volt, az MSZMP KB mellett működő Testnevelési és Sport- bizottság vezetője 1980-tól 1985-ig. 1980. június 8-tól országgyűlési képviselő, Bács-Kiskun megye 8. számú egyéni választókerületében. 1980. március 27. és 273
