Simon János (szerk.): Puccs vagy összeomlás? 8 interjú a Kádár-korszakról volt MSZMP PB-tagokkal - RETÖRKI könyvek 1. (Lakitelek, 2014)
Névmutató: Az interjúalanyok és az említett személyek életrajza
NÉVMUTATÓ Az interjúalanyok és személyek rövid életrajza Az interjúalanyok rövid életrajza Aczél György (Budapest, 1917. augusztus 31. - Bécs, 1991. december 6.) kommunista politikus, a Kádár János egyik bizalmasa, a korszakban a kulturális élet legfőbb ideológusa, az értelmiségi politika irányítója. Autodidakta módon megszerzett műveltsége mellett 1936-1937-ben a Színművészeti Akadémia előkészítő osztályába járt. 1935-ben felvették a Kommunisták Magyarországi Pártjába. 1942-ben letartóztatták, majd a váci börtön után munkaszolgálatos lett, de megszökött s a fővárosban bujkált. A Rajk-per egyik mellékperében másodfokon életfogytiglani fegyházra ítélték. 1954. szeptember 1-jén rehabilitálták. 1956. novemberben csatlakozott az MSZMP-hez, az MSZMP KB tagja. 1957-ben kinevezték művelődésügyi miniszterhelyettesnek. 1974-1982 között a Minisztertanács elnökhelyettese. 1970-től 1988-ig PB tag. 1958-1990 között országgyűlési képviselő. 1971. április 29. és 1974. március 20. között a KB életre hívott kultúrpolitikai munkaközösségének elnöke. 1974. március 20-án a Minisztertanács elnökhelyettese lett. 1982. június 25-i leváltásáig a Kossuth- és Állami Díj Bizottság, az Állami Ifjúsági Bizottság, megszakításokkal az Országos Közművelődési Tanács elnöke volt. 1982. június 23-án ismét az MSZMP KB titkára lett, de befolyása csökkent, ezért 1985. március 28-án leváltották a KB-titkárságról, visszahívták fontosabb funkcióiból. Ezután 1989. októberi nyugdíjazásáig az MSZMP KB Társadalomtudományi Intézetének főigazgatója volt. 1988. május 22-én kikerült az MSZMP PB-ből, de júliustól decemberig újra az agitációs és propagandabizottság tagja volt. A beszélgetés 1991. március 22-én készült, s ez volt valószínűleg az utolsó vele készült interjú. Benke Valéria (Havas Emőné) (Gyönk, 1920. június 26. - Budapest, 2009. június 7.) tanítónő, kommunista politikus, művelődésügyi miniszter. 1943-1944-ben kisegítő tanítónő volt Gádor községben. 1941-ben csatlakozott az illegális KMP-hez. 1944 végén a Szegedi Területi Szakmaközi Bizottság titkára lett, 1945-ben az MKP központi pártiskolájának tanára volt. 1948-ban lett a Magyar Nők Demokratikus Szövetsége budapesti titkára. 1950-ben rövid ideig az MDP KV Káderosztályán dolgozott, majd 1951-ben az Országos Béketanács titkára lett. 1957-ben magyar nyelv és irodalom szakos tanári diplomát szerzett. 1954-től 1958 elejéig a Magyar Rádió elnöke volt, 1956. október 30. és 1957. augusztus 28. között elnökhelyettes. 1957. február 26-án választották be az MSZMP KB-ba, aminek 1988. május 22-ig tagja maradt. 1970-től 1985-ig az MSZMP PB tagja, a KB Agitációs és Propaganda Bizottság tagja is volt. 1958. január 28-tól 1961. szeptember 13-ig művelődésügyi miniszter. 1961-től a ____________ ___ _ Névmutató 271
