Simon János (szerk.): Puccs vagy összeomlás? 8 interjú a Kádár-korszakról volt MSZMP PB-tagokkal - RETÖRKI könyvek 1. (Lakitelek, 2014)
Sarlós István: „Ha egy PB-tag valahol fölállt, és azt mondta, hogy kétszer kettő négy és fél, akkor ezt párthatározatként kezelték.”
sem a személyi kapcsolat volt az oka, nem a személyi kapcsolat, hanem az történt, hogy váltottunk. Ugye ’82-ben miniszterelnök-helyettes lettem és ő KB-titkár lett. És az Aczél azt mondta nekem: „öregem, akár miniszterelnök-helyettes, akár KB- titkár voltam, bevezettem azt a gyakorlatot, hogy minden hétfőn reggel 8 órakor a kulturális területen magasrendű, vezető szerepet betöltő elvtársak az én irodámban összejöttek - mondta az Aczél -, és megbeszéltük a problémát. Számítok rá, hogy te is részt veszel. És akkor azt mondtam neki, hogy én nem veszek részt. Azért mert ez nem egy választott testület, amelynek joga van határozni vagy dönteni, hanem az én információm szerint egy ilyen beszélgetős csoport, ahol mindent megtárgyalnak, ami nem megtárgyalandó, ami megtárgyalandó, és engem ez nem érdekel. Nem veszek részt. És akkor azt mondta az Aczél, de hát akkor rendszeresítsük az egymással való találkozást, hogy minden PB-ülés előtt egy fél órával előbb gyere be hozzám, és akkor beszélgetünk. Négyszemközti találkozásom vele volt, ez rendszeresen. Kérdés: Mit tart a Kádár-korszak legnagyobb érdemének? Válasz: A legnagyobb érdemének az 1956 utáni periódust tartom, amikor elindította az országot egy konszolidálási úton, amikor el tudta érni, hogy... ENSZ-tagokká váltunk. Kérdés: Ez ’64 után történt? Válasz: Hát 1954-ben fogadtak el bennünket az ENSZ-be, mert ’55-ben nem. Akkor ’55-ben vettek föl, de aztán a 1970-es évek végén már a partnereink voltak, levették a napirendről ezt, tehát a nemzetközi kapcsolatok kiépítésében azt, hogy messze nem voltunk olyan merev elzárkózott, mint a többi szocialista ország. Azt, hogy a kereskedelemben mertünk importot növelni akkor, amikor ismeretlen volt a nyugati import a szocialista /országokban/, nálunk akkor ilyen már volt. Azt, hogy megpróbálták a demokráciához hasonló magatartást megvalósítani, az más kérdés, hogy fals módon. Azt, hogy megakadályozták, hogy személyi kultusz legyen, és egy viszonylag kiegyensúlyozott, nyugodt élet volt hosszú időn keresztül. Kérdés: Hadd kérdezzem meg, mit tart a legnagyobb negatívumának? Válasz: Azt, hogy nem tudtunk megállni a ’68-as reform talpán. Az 1968-as reform mellett következetesen ki kellett volna tartani. És nem kellett volna figyelembe venni a baráti országok ódzkodó magatartását, mert nem mondhattak volna nemet. Kérdés: Ön szerint szükségszerű volt a Kádár-korszak ilyen bukása? Válasz: Ez abból következett, hogy a ’68-at nem tudtuk következetesen végigvinni. Ha azt akkor végigvisszük következetesen, akkor, már akkor beszéltünk kis- és középvállalatokról, azokat létrehozzuk. Ha belegondol abba, hogy egy Ganz Mávag terméket nem tud cserélni. Rettentő kínlódás, milliárdos beruházások árán. Egy ^ _ Interjú Sarlós Istvánnal 269
