Simon János (szerk.): Puccs vagy összeomlás? 8 interjú a Kádár-korszakról volt MSZMP PB-tagokkal - RETÖRKI könyvek 1. (Lakitelek, 2014)
Aczél György: „Az ember szeret úgy emlékezni, hogy ne kelljen szégyellnie magát.”
Kérdés: Melyek voltak ennek a „bizalomolvadásnak” a főbb állomásai? Válasz: Szívesen összeállítom, én nem tudom /elmondani/ kapásból. Legalább egy cédulát kell magamnak csinálni, hogyha legközelebb jönnek, akkor én végig megpróbálom összeállítani - ahogy én látom. Kérdés: Arra az írószövetségi összejövetelre gondolok, ahol Berecz képviselte az MSZMP KB-t, ez 1986 decemberében volt. Válasz: Igen, 1986 decemberében. Ennek nem ez a legfontosabb része ..., hanem hogy annak a /Berecz-féle/ vezetésnek ez az őrült beszéde, ez a kihívó pökhendi beszéd, ahol velem szemben, vagy a régi /pártvezetéssel/ szemben meghirdette,.. .azt /mondta az íróknak/, hogy: „Hát én azt hittem, hogy ti örülni fogtok, hogy új vezetés van, van egy új fiúnk!”..., és meghirdetett egy ilyen izét ..., és ez annyira sikerült neki, hogy Kádár ezt lesokszorosította, és minden pártszervezetnek - azt hiszem a járásig - mindenkinek elküldte. ... Egy hivatalos álláspont vált ebből a szakításból, amit akkor elkezdtek, az egy teljes őrület volt. Az írószövetség, amely hát.. .itt nem irodalomról van szó, hanem az ország közhangulatáról. Ilyen őrületet elkezdeni, hogy 160 fő - ami teljesen irreális -, hogy 160 fő ki fog lépni az írószövetségből. ... Hogy nem lehet megegyezni? ... Ezek csak apró jelképek ..., hiszen ugyanez zajlott le a társadalmi élet minden területén és a gazdaság életében is. ... Nézze, ez azért nehéz, mert itt ennek ... állomásai voltak. Nekem 1983-ban volt tárgyalásom a Donáthtal, ahol fölcsillant a lehetősége az ellenzékkel való megegyezésnek. Akkor gondolkodott is Kádár ezen. Aztán, hogy kik akadályozták meg? ... Kérdés: Milyen szinten történt a megegyezés? Válasz: Donáth azt kérte, hogy ’56-tal kapcsolatban ne engedjük, hogy ez /a minősítés/ visszasüllyedjen ellenforradalommá. Fogadják el - ők elfogadták első lépésként - a „nemzeti tragédiát”, de ettől valamennyire tovább /kívántak lépni/. /Másodszor arról beszéltek, hogy a/ szamizdatot, megállapodás alapján, legalizálni kell. /Es/ Kádár gondoljon arra - mondta Donáth, aki híve volt -, hogy nem halhatatlan, tehát egy olyan szervezeti reformot hozzon létre, hogy utána ne egy „fiók-Ceausescu” vegye át a hatalmat. Újhelyi pontosan emlékszik rá, az ő lakásán volt ez... Kérdés: Ki volt még ott Donáthon kívül? Ki volt még jelen ezen a beszélgetésen? Válasz: Újhelyi Szilárd, Újhelyi felesége. Ok emlékeznek erre. Kérdés: Attól kezdve a Beszélőt nem is nagyon piszkálták mint szamizdat folyóiratot, elnyerte a hallgatólagos legalitást? Válasz: Igen. Én akkor beszéltem Kádárral, és azt mondtam neki. „Nézd - és ő ezt el is fogadta -, .. .sohasem lett volna Rajk-ügy, ha /van/ egy Beszélő”. 18