Simon János (szerk.): Puccs vagy összeomlás? 8 interjú a Kádár-korszakról volt MSZMP PB-tagokkal - RETÖRKI könyvek 1. (Lakitelek, 2014)
Méhes Lajos: „Itten hatalmi harc is folyik az utódlásért.”
és mennyire nem lett akkor ez komolyan intézményrendszert érintően végiggondolva, hogy ez milyen új hozzáállást igényel a szakszervezetek részéről. Itt csak az lett, hogy ... ahogy a piac fog érvényesülni, nehogy valami történjen a munkásság rovására. Ezért megkapta ezeket a jogköröket ’68-ban. ... Eljutunk ’76-ig, ennek én személyesen is részese voltam, mint Vasas Szakszervezet főtitkára 1966-tól. Akkor még azt ismertük fel ott a vasasoknál - és ez már régi kezdeményezésük volt -, hogy ez az óriási jogkör, amit megkapott a szakszervezet, ez fönt van a nagy- vállalatok csúcsain lévő szakszervezeti bizottságok kezében. De mit se tud róla a szakszervezeti tag, hogy az ő érdekében ezekkel a jogkörökkel hogyan él a szak- szervezeti bizottság. És akkor indult meg az a folyamat nálunk, a vasasoknál, hogy most amit divatos mondani, alulról építkezni. ... Szóval nekünk ott van a régi szak- szervezeti munkának a főszereplője a bizalmi, a szakszervezeti bizalmit kell olyan helyzetbe hozni, hogy ő legyen a meghatározó és döntő faktor a különböző jogok gyakorlásánál. Tehát hogy a bizalmi testület elé kell vinni a vállalati szociálpolitikai terveket stb., és őnekik közvetlenül be kell számolni az őket küldő dolgozóknak stb. hát ez az elv érvényesült abban, és egy nagy önállóságot kapott ebben. Kérdés: Milyen önállóságot kaptak ... a Vasas Szakszervezet arra, hogy ezt a formát kikísérletezze és megcsinálja? Válasz: Megcsináltuk, azután általánosan elterjesztették. ... Ebbe kapcsolódott aztán be az a - már a SZOT-nál, a SZOT titkárság szintjén született gondolat, hogy ezeket a jogköröket leadni a bizalmaikhoz, először eléggé megrettentem ettől, hogy ... minden művezető, minden munkaadó az a bizalmival kell, hogy fog ebből bérezés, ösztönzött bérezés kijönni? De nem tiltakoztak ellene. ... A legjobb tudomásom szerint a mai napig ez érvényben van. Abban az időben lett kipróbálva egyébként ez, hogy - és arra érdemes visszamenni - valamikor ’74-75-ben vetődött fel /a/ munkástanácsok létrehozása......Mi meg azt mondtuk, hogy minek munkástanács vezető, hát ott vannak a szakszervezeti tanácsok, illetve hogy egészen pontos legyek, ott van a 100 éves hagyományokkal rendelkező bizalmi testület. Miért kell nekünk egy másik? 97%-ban szervezett dolgozókból áll a vállalat, tehát érdekeltség kifejezésére megvannak a képviselők és annál jobbat nem tud mást kitalálni. Ez már csak választás kérdése, hogy elvállalja-e az illető vagy nem vállalja el. ... A lényeg az, hogy a szakszervezeteknek a ’70-es években szerintem egy megújulását hozták ezek a változások. ... A bizalmiak szerepét /növelte/ egyrészt a szakszervezeti jogosultság kiszélesedése, más /részt/ a bizalmiak szerepének /kiterjesztése/. Igen ám, csak mikorra ezek kiforrtak - mondjuk ’78-ra addigra elfogytak az osztható javak. ... Ott voltak a jogok, ott volt a szervezet, csak egyre kevesebb volt az, amit osztani lehetett. ... Egyre több szükségmegoldás született, ... /az/ 1978. decemberi határozat után.... Itt árakra gondoljunk, meg a költségvetésben hol akart folyton faragni? Hát a szociális kiadások ... területén, akkor lakásépítkezések /területén/. ... ’83 decemberében visszakerülök a szakszervezetbe és a SZOT főtitInterjú Méhes Lajossal _______________________________________________________ 196
