Simon János (szerk.): Puccs vagy összeomlás? 8 interjú a Kádár-korszakról volt MSZMP PB-tagokkal - RETÖRKI könyvek 1. (Lakitelek, 2014)
Korom Mihály: „Elszakadtunk a realitásoktól, az álmainkat vagy az elképzeléseinket összekevertük a valósággal.”
valamivel meghaladta az 50%-ot. A másik 50% az jogilag a termelőszövetkezeti tag tulajdonában volt, de a szövetkezet használatában természetesen. Fölmerült a kérdés, hogy egy törvénnyel vagy akármilyen állami rendelkezéssel nem volna-e itt az ideje már tabula rasát csinálni? Hogy ugye ez a szövetkezeti, hogy mondjam, az egységes szövetkezeti tulajdon legyen, és ne legyen ez a kétféle, hogy a fele föld pedig jogilag még a tagoké. Aztán volt egy olyan dolog, amivel én találkoztam annak idejön, hogy én nem tudom, hogy mondjam ugye, mert mondják így, mondják úgy, hogy bizonyos munkásellenzék a pártban. Hát ezt ugye Biszku Bélához kötik, aztán Venéczi Jánoshoz, Csendes Károlyhoz talán Pullai Árpádhoz is kötik, aminek az volt a lényege vagy az értelme talán, hogy a párt privilegizált helyzetbe hozza a mezőgazdaságot, a mezőgazdasági szektorban dolgozók ugye, azok nem járulnak hozzá olyan mértékben az állam teherviseléséhez, tehát, hogy a fő terhet most is a munkásosztály viseli. Kérdés: A Venéczi János hol dolgozott? Válasz: Venéczi János akkor a Központi Ellenőrző Bizottságnak a titkára volt. Kérdés: És Csendes Károly? Válasz: Csendes Károly pedig a Legfőbb Ügyészségnek volt a helyettese, és ez érdekes. Persze nem egyforma súlyú emberekről van szó. Kérdés: A legfőbb ügyész-helyettes az... Válasz: Kérem szépen, jó, hogy ezt a kérdést felteszi. Azért abban az időben, és én emlékeztetek arra, hogy most nem is tudom már, a X. pártkongresszus-e vagy a XI., erre most nem esküszök, majdnem úgy vonult be a magyar párt történetébe, mint a harácsolok elleni harc kongresszusa. Majdnem így vonult be. Mert nagyon sok eljárás indult, főleg termelőszövetkezeti emberek ellen,... de termelőszövetkezeti elnökök ellen is, azért hát úgymond, alaptalanul gazdagodnak, kijátsszák a jogszabályokat, megsértik a jogszabályokat és így tovább. És ebben természetesen az ügyészségnek is szerepe volt. Én emlékszek olyan kérdésekre, hogy Dimény Imre volt a Földművelésügyi, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi miniszter, és arról, a következő volt a képlet: a termelőszövetkezetek termékértékesítési szerződést kötöttek a terményforgalmi vállalatnál. A termékforgalmi vállalat azonban nem tudta elvinni, elszállítani a terményt, hanem úgynevezett tárolási szerződés alapján visszahagyta a termelőszövetkezetben. De ez már nem a termelőszövetkezeteké volt, mert az eladta. Most előfordult számos olyan eset, hogy a termelőszövetkezeti elnök, a termelőszövetkezetek, hát akár takarmány, akár pedig nem takarmánygabonáról lévén szó, úgymond hozzányúltak ahhoz, ami már nem az ő tulajdonuk, de az ő területükön lévő terményekhez. És akkor a jogi szervek, a bűnüldöző szervek azok pedig egyre-másra eljárást kezdeményeztek normál jogi alapon, egyébként hát úgymond megállt az ügy, hogy milyen alapon használta fel mondjuk a kukoricát, 160
