Riba András et al. (szerk.): Szó szerint. Szemelvények a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottsága üléseinek jegyzőkönyveiből, 1986–1989. RETÖRKI Források 6. (Budapest, 2023)
1986 - 10. Jelentés Mihail Gorbacsov elvtárs 1986. június 8–9-i magyarországi látogatásáról
1986 érdeket is mondott, hogy ha a mi együttműködésünk hatékonyabb lesz, és magasabb szinten fejlődik tovább, akkor Magyarország pozíciói erősödni fognak a nyugati partnerekkel szemben is. És ez is igaz. Ennyire széles körűen és mélyen foglalkoztunk ezekkel a dolgokkal. [...] Na mostan, a nagy politikai kérdésekben, hát, mi már kétoldalú megbeszéléseken is nagyon sokat foglalkoztunk nemzetközi kérdésekkel, ami aztán a PTT-n [Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testület] is természetesen jelen volt. Szerintem, az ő hozzáállásuk nagyon átgondolt, mély, jó és egybeesik, azt hiszem, a mi felfogásunkkal. [...] Biztonsági kérdésben is nagyon érdekes fogalmakat használt, ami azt hiszem, hogy a szovjet álláspontnak egy bizonyos elméleti módosulását jelenti és fontos, nagyon fontos. Azt mondta, hogy a biztonságpolitikában nem a maximális biztonságra kell törekedni, és nem elég a biztonságról csak a fegyverekkel gondoskodni [...]. És a honvédelmi kiadásoknál is ez a hozzáállás. Tehát, hogy amit meg kell adni a biztonság megőrzésére, azt meg kell adni, de nem túlbiztosítani. Valami ilyesfajta hozzáállást tapasztalok, de ezt hirdetni nekünk itthon nem kell. Csak ezt itt kell tudnunk és nagyon fontos. Na, ennek aztán a másik eleme az, ugye, hogy a biztonságunkról, az erőegyensúly megőrzésével és a politika eszközeivel kell gondoskodnunk. És ezért, akármilyen keserves is az USA hozzáállása ehhez a fő kérdésekhez - még a csúcstalálkozón tárgyalt kérdéseket is beleértve -, politizálnunk kell, és nem tehetjük meg a szívességet a Nyugatnak avval, hogy megszakítjuk a politikai tárgyalásokat. Akármilyen keservesen, ezeket folytatni kell. [...] Aztán különböző relációkról beszélt ő is, én is hozzászóltam, az NSZK-ról [Német Szövetségi Köztársaság], Nagy-Britanniáról, és hát, itt is az volt, hogy politizálni kell ezekkel is. Na, aztán nagyon érdekes volt, mikor a szocialista szférába jutottunk, mert akkor Kínáról és Romániáról beszélt külön. Kínáról elmondta, hogy nem ők érzékelik azt, hogy Kína valami nagyon aktív volna a szovjet-USA kapcsolatok rendezésében, de türelemmel lesznek. És ott haladnak előre, ahol ez lehetséges, és a tárgyalásokat megtartják. [...] Hát, az a Szovjetunió, meg a Kína népeinek is érdeke, de hát, az világpolitikai kérdés. Ebben minden szocialista ország érdekelt, minden nép érdekelt, amelyik a békét óhajtja, így a Magyar Népköztársaság is, hogy rendeződjenek ezek a viszonyok, amennyire lehetséges. [...] Na most, a másik, amit külön említett, a Románia. Ami, nagyon érdekes módon adta ő elő, hogy mi is a helyzet. Hát, persze, ők is pontosan tudják, hogy Romániában mi a helyzet. És még olyan kifejezést is használt, hogy hát, klán van. Előttük sem titok, azt hiszem, amit mi tudunk, de ezeket így mi ne terjesszük 43
