Riba András et al. (szerk.): Szó szerint. Szemelvények a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottsága üléseinek jegyzőkönyveiből, 1986–1989. RETÖRKI Források 6. (Budapest, 2023)

Életrajzok

Életrajzok

gazdaságpolitikáért felelős titkáraként, a Gazdaságpolitikai Bizottság elnökeként a mérsékelt reformok híve volt, ám ezt nem sikerült kellőkép képviselni és az egyre nyilvánvalóbb gazdasági válság miatt leváltották.

Hegedűs Lajos (1937, Hódmezővásárhely - ): A nyolcvanas években az MSZMP Bács-Kiskun Megyei Bizottságának tagja. 1988-ban bekerült az MSZMP Központi Bizottságába. 1989 nyarától az MSZMP PIB tagja volt.

Horn Gyula (1932, Budapest - 2013, Budapest): 1974-től az MSZMP KB Külügyi Osztályának helyettes, majd 1983-tól vezetője volt. 1985-ben bekerült a párt Központi Bizottságába, valamint a külügyminiszter helyettese lett. 1989 májusától Magyarország külügyminisztere 1990-ig. 1989 nyarán bekerült az MSZMP Politikai Intéző Bizottságába. 1994 és 1998 között Magyarország miniszterelnöke volt.

Iványi Pál (1942, Budapest - ): 1987-1988-ban a Fővárosi Tanács elnöke. 1987-től az MSZMP KB tagja, 1988. májusától PB-tag, 1989. júniustól PIB-tag. 1988-1989 között az MSZMP KB gazdaságpolitikai titkára, és a KB Közgazdasági Munkaközösségének titkára volt 1980-tól. 1988-1989-ben a KB Gazdaság- és Szociálpolitikai Bizottságának elnöke.

Jassó Mihály (1936, Budafok - ) 1959-ben lett tagja az MSZMP-nek. 1976- 1979 között az MSZMP Központi Bizottsága Párt- és Tömegszervezetek Osztályának munkatársa volt. 1983-tól a Budapesti Bizottság közigazgatási és adminisztratív területet felügyelő első titkára volt. 1985-1988 között a Központi Ellenőrző Bizottság tagja. 1988-tól lett a Központi Bizottság tagja, a Budapesti Pártbizottság első titkára. 1989-ben bekerült a Politikai Bizottságba.

Kádár János (1912, Fiume - 1989, Budapest): Az 1956-os forradalom utáni - nevével fémjelzett - korszak meghatározó vezetője, számtalan tisztség viselője. Az 1956-os forradalmat ellenforradalomnak minősítette, majd irányította az ezt követő megtorlást. 1957-től az MSZMP KB és a PB tagja is, egyben első titkárrá választották. Külpolitikailag nyitott, de a Szovjetunióhoz való hűséghez, belpolitikailag az MSZMP egyeduralmához ragaszkodott. Az 1960-as évek elejére a sztálinista politikusokat (Rákosi, Gerő) kizáratta a pártból, nagyobb magánéleti szabadságot hagyott és az életszínvonal emeléséért reformokkal próbálkozott. 1961-re eléri a mezőgazdaság 307