Riba András et al. (szerk.): Szó szerint. Szemelvények a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottsága üléseinek jegyzőkönyveiből, 1986–1989. RETÖRKI Források 6. (Budapest, 2023)
Fogalomtár
Fogalomtár Szó szerint Szocialista demokrácia Ideológiai fogalom, a Kádár-korszakban a népi hatalomgyakorlást meghatározójelenség. Hirdetői szerint a szocialista demokrácia rendszere alkalmas arra, hogy az állampolgárok bizonyos formában kifejezzék meglátásaikat gazdasági-társadalmi-politikai témákban magasabb fórumok felé. Az ideológiai jelentéstartalom mellett a szocialista demokrácia egy fejlődési folyamatot is jelent, amelynek végpontja az igazi demokrácia létrejötte lesz. Szolidaritás Teljes nevén Szolidaritás Független Önkormányzó Szakszervezet. A lengyel szakszervezeti szövetséget 1980. augusztus 14-én alapították Lech Walesa vezetésével a gdanski Lenin Hajógyárban. A lengyel rendszerváltásig a legnagyobb tömegmozgalmat jelentette a szocialista rendszerrel szemben. 1988. augusztus 31-én Walesa aktív részvételével kezdődtek a kerékasztal-tárgyalások, melyek eredményeként 1989-ben kiírták az első, „félszabad" választásokat, amin a Szolidaritás elsöprő győzelmet aratott. SZOT (Szakszervezetek Országos Tanácsa) A szocialista rendszerben az ipari munkásságot összefogó, szakmai helyett iparági alapon szerveződő hierarchikus tömegszervezet volt, amely e formájában 1948-89 között működött. Legfelsőbb döntéshozó fóruma a kongreszszus volt, a két kongresszus közötti időszakban a Tanács látta el az operatív feladatokat, amely valamennyi gazdasági ágazat küldöttjéből állt, saját tagjai közül elnököt választott. Legkisebb egységei az üzemi alapszervezetek voltak, amelyek időszakosan, vagy eseti jelleggel taggyűlést tartottak, önálló pénzgazdálkodási jogkörrel rendelkeztek, a helyi szintű irányítást pedig a szakszervezeti bizottság végezte. Lapja, a munkásmozgalom szimbolikus orgánuma a Népszava volt. Valós munkavállalói érdekképviseleti tevékenységet nem folytatott, a tervgazdaság céljainak elfogadtatása, a munkásság politikai irányítása és ellenőrzése mellett feladatai közé tartozott a munkaidőn kívüli szabadidő megszervezése (üdültetés) volt. Sztálinista Asztálinizmuson alapuló politikai rendszerek, azok kiépítőinekés működtetőinek elnevezése. Sztálin magát marxista-leninistának nevezte, a gyakorlatban azonban sokban eltért elődjeitől. Ideológiája szerint az osztályharc a proletariátus hatalomre kerülésének ellenére csak erősödött, hisz a 302
