Riba András et al. (szerk.): Szó szerint. Szemelvények a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottsága üléseinek jegyzőkönyveiből, 1986–1989. RETÖRKI Források 6. (Budapest, 2023)
Bevezető
Szó szerint a mára történelemmé érett történések jobb vagy egyáltalában való megértését teszi lehetővé, járul hozzá ahhoz. A mai tankönyvek, tananyagok és természetesen a tantervek igyekeznek megfelelni azoknak az elvárásoknak, amelyekkel a kommunista vezetés uralmi-hatalmi időszakát, a szocializmus legfontosabb ismérveinek bemutatását és megértését lehetővé teszik. A Kádár-rendszer korszakos jellegzetességei mellett a rendszerváltással kapcsolatban biztosan elsajátítható az alapvető eseménytörténet és a legfontosabb fogalmak. MSZMP, Kádár, megtorlás, puha diktatúra, életszínvonal-emelés, hitel, adósság, válság, Ellenzéki Kerekasztal, négyigenes népszavazás - a teljesség igénye nélkül - vélhetően egy szépen felépített és kidolgozott szóbeli érettségi felelet vagy esszé vázlatpontjai. Azonban az egypártrendszer hatalomgyakorlásának működése, a hatalmi, politikai vezető testületek döntéshozatala az egyik, ha nem a legfontosabb forrása a rendszer diktatórikus természete, mivolta megértése szempontjából. A rendszerek történetéhez hozzá kell, hogy tartozzon azok működésének ismerete. Ez rendkívül összetett, mélységelvet indokló kérdés, fontos előzetes ismereteket és megalapozott tudást igényel, nem utolsósorban sajátos módszertant. Ismerni kell az intézményeket, a résztvevőket és mindenekelőtt a történelmi helyzetet, a folyamatokat. így lehetséges egyes nagy horderejű vagy fontos döntések, a döntéshozatal érdemi tanulmányozása, vizsgálata. A kérdések súlyát az ország gazdasága, kultúrája, társadalma adja - több mint érdekfeszítő témákként. Abba a történelmi információs, szituatív térbe kellene eljutnunk, ahol mindez a gyakorlatban történt, az egypártrendszerben, a szocializmusban - most így az egyszerűség kedvéért - az egykori Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottsága tevékenységében. Ez a politikai testület, amiben a tizenegy-néhány fős tagság részese, meghatározója volt a döntéseknek. Ha nem is „a mindent korlátlanul eldöntő testület" volt, de az egészen bizonyos, hogy talán a legtöbb és legfontosabb információk és kérdések fordultak meg ülésein, így tehát mind a párton belüli, mind a párton kívüli terekre meghatározó volt működése. A PB a centralizált bürokratikus rendszerben képes volt finomanhangolt nyomásgyakorlási és manipulativ módszerekkel hatást gyakorolni a köztudomásban, közfelfogásban sokkal nevezetesebb Központi Bizottság döntéshozatalára, a minisztertanács, vagyis a végrehajtó hatalom tevékenységére és gyakorlatilag az egész pártállami konstellációra. A rendszer jellegzetes működési alapelvének, a demokratikus centralizmusnak az előtagját bátran idézőjelek közé tehetjük. A forrásokból egyértelműen
