Riba András et al. (szerk.): Hatalmi grémium. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága Nemzetközi, Jogi és Közigazgatáspolitikai Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (1989. február 3. – 1989. június 9.) RETÖRKI Források 5. (Budapest, 2023)
Az MSZMP KB NJKB 1989. február 3-i ülése - Az első ülés szó szerinti jegyzőkönyve – 1989. február 3
Az MSZMP KB NJKB 1989. február 3-i ülése Hatalmi grémium Fejti György: Nagyon rövid kiegészítést szeretnék tenni, de azzal kezdve, hogy én a politikai pluralizmus110 kialakulását szükségesnek tartom, a pártpluralizmus kialakulását kényszernek. Tehát a két dolog az nem ugyanaz. Ez most kényszer, elkerülhetetlen, sok gonddal, bajjal, buktatóval. Nem hiszem, hogy pontosan felmérhető ma a potenciális pártoknak, pártcsíráknak az együttműködési szándéka, de mindenképpen az együttműködést meg kell kísérelni. Ha ebben nem vagyunk offenzívak, nem teszünk lépéseket, akkor a párbeszéd elmulasztásáért a felelősség a miénk. Tekintettel arra, hogy Központi Bizottság most két alkalommal is ülésezik, február 10-én, ezt követően pedig 20-án, elkerülhetetlenül, hogy az Új Márciusi Front112 kezdeményezésére valamelyik ülésen reflektáljunk, feltehetően ezt akkor a következő ülésen meg kell tenni. Valamit én írtam arról, hogy hogy képzelem el ezt a reflexiót, ehhez szeretnék néhány rövid, konkrétabb, a leírtaknál konkrétabb tételt felsorakoztatni. Nem hiszek abban, hogy többoldalú megbeszélésekre a helyzet megérett. Ezt egyébként több politikai formáció ki is nyilvánította az új márciusi front kezdeményezésével szemben. Ugyanakkor a kétoldalú megbeszéléseknek megérett az ideje, de nagyon fontos a sorrendiség itt, hiszen ne értékeljünk fel marginális csoportosulásokat azzal, hogy túl gyorsan ezek felé fordulunk. Hosszabb távon ugyanakkor szükség lenne többoldalú megbeszélésekre is, ezért ez egy kiegészítő gondolat ahhoz képest, ami leírva szerepel, hogy valami hangzatos elnevezéssel, pl. úgy, hogy nemzeti közmegegyezés tanácsnak hívnánk ezt. Ki kell nyilvánítani, hogy erre mi készek vagyunk, és ki lehetne nyilvánítani az itteni megbeszéléseknek, a kétoldalú és többoldalú megbeszéléseknek a tárgykörét is. Az egyik tárgykör lehetne a bizalomépítés bizonyos szándéknyilatkozatoknak, az együttműködés ügyrendjének, módszerének, technikai kérdéseinek a megtárgyalása, hasonlóan, mint ahogy a lengyeleknél a kerekasztal megbeszélést előkészítik. Ezen kívül pedig három érdemi kérdéstjelölhetnénk meg, még amiben látunk érdekeltséget az együttműködésre, véleménycserére. Az egyik az alkotmányozás, 110 Az egypártrendszer fenntartásának érdekében lehetővé tették a párton belüli reformirányzatok megalakulását, ezzel igyekezve fenntartani a demokrácia látszatát, ugyanakkor ezek a csoportosulások is csak az MSZMP égisze alatt politizálhattak. A hatalomgyakorlás fokozatos, kiszámítható keretek között történő megosztását tartották elfogadhatónak. 111 Más szóval: többpártrendszer. Ez esetben a hatalom egyedüli birtokosa már nem az MSZMP lett volna. 112 Lásd Az Új Márciusi Front javaslata az MSZMP-nek alakuljon Országos Nemzeti Bizottság. 94 Népszabadság, 1989. január. 14.1.
