Riba András et al. (szerk.): Hatalmi grémium. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága Nemzetközi, Jogi és Közigazgatáspolitikai Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (1989. február 3. – 1989. június 9.) RETÖRKI Források 5. (Budapest, 2023)
Az MSZMP KB NJKB 1989. február 3-i ülése - Az első ülés szó szerinti jegyzőkönyve – 1989. február 3
Az MSZMP KB NJKB 1989. február 3-i ülése A következő szempontot szeretném itt viszont felvetni, hogy most ugye K-ll tervezés folyik a népgazdasági tervezésben, Kárpáti elvtárssal beszéltünk róla már, hogy meg kellene fontolni, hogy ezt nem kellene-e teljesen külön venni. A hadsereget és a belügyet. Mert ugye őket is bizonyos helyzetben zavarja, hogy odarakják, ugyanakkor én meg a következőt mondom, hogy a K-ll szerepel, annak úgy kétharmadát durván a hadsereg teszi ki, és egyharmadáta belügy, munkásőrség, BV-sek, meg nem is tudom még mi van itt, ami ehhez kapcsolódik. No, most, ha a kétharmad ügyet eldöntjük, ott azt mondjuk most, ezt nem fogjuk mondani - de ha eldől a kétharmad ügye, és ez mondjuk mindig is így volt, a hadseregé, akkor az egyharmadnak a morális a mozgástere rendkívül beszűkül. Ott már akkor nincs tovább, mert tulajdonképpen el lett döntve, hogy mennyi. No, most ez a következő időszakban azért nagyon kritikus, és ügyelni kell rá, hogy mit csinálunk, mert - Markovics elvtárs említette ezt a tervhivatalt - tudjuk, hogy'93-ig mi nem nagyon számolhatunk arra, számolunk, mondjuk, már egy kicsit a későbbi esztendőkben a nemzeti jövedelem bizonyos növekedésével, de azzal is, hogy a belföldön felhasználható része annak számottevően érzik, lehet, hogy valami kicsit már növekedni fog, de nem nagyon fog növekedni. No, most ebből következik az is, hogy a nemzeti jövedelem belföldi fölosztásában a lényeges elemek, szóval a nagy tételek - hát ezek nagyon korlátozottan tudnak változni. Egyet szerintem sokáig nem bírunk el, hogy az infrastruktúra az ne kapjon többet a nemzeti jövedelemből. No, most akkor, hogy mi lesz, és mi marad a többivel, hát ezeket szerintem - valahol csak oda akarok kilyukadni, hogy ezeket aztán együttesen is - nem azt mondom, hogy itt most odázzuk el - ezt fenn kéne tartani, szerintem, nem kéne nekünk, és majd menjen a Politikai Bizottság elé így, de azért, szerintem, számba kell venni, hogy ha ezt eldöntjük, akkor el van döntve a mai K-ll. szinte, és ha a K-ll. el van döntve, akkor az egész nemzeti jövedelem felhasználásunknak egy nagy, jelentős eleme szintén el van döntve. No, most még annyit jegyeznék meg, szerintem Szűrös elvtársnak igaza volt abban, amit mondott, de attól függetlenül, ez most szerintem elfogadható így, szóval ennek azért politikai, külpolitikai dolgokkal nagy összefüggése van. Annak, hogy milyen a hadseregünk. És istenigazából 91 Közület II. Az Országos Tervhivatal által használt megnevezés a nemzeti jövedelem beruházásra fordított százalékának felosztásában. A közület II. a védelmi szektor költségeit foglalta magába, vagyis a honvédséget és a hadiipart. Lásd Germuska Pál: A hazai katonai és védelmi kiadások alakulása 1945 és 1989 között. In: Pósán László (szerk.): A hadifinanszírozás gazdasági alapjai az ókortól napjainkig. Budapest, Zrínyi Kiadó, 2022, 362. 92 Büntetés-végrehajtás. 73