Riba András et al. (szerk.): Hatalmi grémium. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága Nemzetközi, Jogi és Közigazgatáspolitikai Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (1989. február 3. – 1989. június 9.) RETÖRKI Források 5. (Budapest, 2023)
Az MSZMP KB NJKB 1989. június 9-ei ülése - Az ötödik ülés szó szerinti jegyzőkönyve – 1989. június 9
Az MSZMP KB NJKB 1989. június 9-ei ülése támogatom, hogy jogilag rendezett viszonyok között kerüljön ez a munka, beleértve az új Alkotmány kidolgozását, törvényekben szükséges szabályozást, nyílt szabályozást és a parlamentáris ellenőrzésnek a szükségességét, kérdését is azzal, hogy kb. azt a gyakorlatot kell megcéloznunk, ami Nyugat- Európában meghonosodott. Tehát azt túlteljesíteni nem kell, a dolog speciális jellege értelemszerűen nyílt és a titkosság szabályozást teszi szükségessé, és értelemszerűen megvannak a korlátái. Hát többpártrendszer keretei között csak nálunk kell ezeket a kérdéseket újrafogalmazni. Nyugat-Európában ez nem újszerű és az is teljesen nyilvánvaló számomra, hogy a mindenkori kormányzó párt meglehetősen fontos, közvetlen közvetett befolyással rendelkezik erre a munkára. Számomra az tűnik ki az előterjesztésből - azért hozom ezt szóba, mert szakmai körökben és politikai körökben is vitatéma ez, hogy nem csökken ennek a jelentősége a mai viszonyok között, hanem éppen ellenkezőleg nő, bár kétségtelenül a hangsúlyok jelentősen megváltoznak. Én elsősorban arra gondolok, hogy a hírszerzésnek a szerepe, jelentősége egyértelműen nőni fog, mi kis ország vagyunk, globális hírszerzéssel kapcsolatos ambícióink nincsenek, nyilván célzottan számunkra fontos területeken és fontos országokban kell foglalkozni ezzel. De, úgy gondolom, hogy az ország helyzetéből adódóan, itt túl a klasszikus szakterületeken, tehát a politikai hírszerzésen, a tudományos-műszaki hírszerzésen, a pénzvilágnak, a tőzsdéknek, a nemzetközi pénzügyi szervezeteknek, kereskedelmi ügyleteknek a prognózisai, változásai azok borzasztóan felértékelődnek azok miatt a belső gazdasági-külkereskedelmi mozgások miatt, amelyeket szorgalmazunk. És felértékelődik az emigrációval kialakított kapcsolatunk, illetve az emigrációnak a befolyásolása. Tehát a jó értelemben vett lobbizás. Itt szóba került, hogy Románia a diplomáciában ügyesen dolgozik. Én úgy gondolom, hogy elég ügyesen dolgoznak a román emigrációnak a mozgatásában, befolyásolásában és Romániáról kialakított képnek az alakításában. Azt hiszem, hogy ha nem is mindenben, de nekünk is szükségünk lenne erre. Kémelhárítás. Hát itt is hangsúlyeltolódás van, mert a munka olyan mértékben válik nyílttá, utalnék itt az amerikai és az Egyesült Államok diplomatáinak a tevékenységére, hát olyan mértékben válik nyílttá és olyan mértékben a formális kapcsolatokra és informális kapcsolatokra épül, hogy a dolognak a karakter jellege megváltozik. Belső elhárításunk esetében én úgy gondolom, hogy szuverenitásunk védelme kell, hogy középpontban álljon, tehát az éppen megszerveződő politikai erők külső befolyásolásának a keretek között tartása, vagy legalábbis az elég pontos nyomon követése. Amit fontosnak tartok még az 527
