Riba András et al. (szerk.): Hatalmi grémium. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága Nemzetközi, Jogi és Közigazgatáspolitikai Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (1989. február 3. – 1989. június 9.) RETÖRKI Források 5. (Budapest, 2023)
Az MSZMP KB NJKB 1989. június 9-ei ülése - Az ötödik ülés szó szerinti jegyzőkönyve – 1989. június 9
Az MSZMP KB NJKB 1989. június 9-ei ülése Grósz Károly: Fock elvtárs azt ajánlotta, ha jól értettem, hogy a korábbi koncepciónak megfelelően a párt és az állami kapcsolatokban más magatartásunk legyen. Horn Gyula: Szóval én úgy javasolnám, hogy elképzelhető, hogy KB-titkári vagy milyen jellegű találkozóról lehet szó, ezt ne zárjuk ki. Abban teljesen igaza van Fock elvtársnak, hogy külön kezeljük a párt és az állam, ahogy Arad után volt,45 hogy a kormány elfogadta és kidolgozta azt a programot, és ezt állami szinten kell végrehajtani. Csak meg kell mondani, hogy amíg egyetlen tárgyalási kezdeményezésre nincs pozitív válasz román részről, sőt elutasító, akkor mi [...] a románok legtöbbször ezt valamiféle deklaratív eseményként értékelik és érdemi tárgyalásokat nem folytatnak, és nem arról van szó, hogy mi is elutasítunk, ha ők bármit is kezdeményeznek. Kivéve talán a miniszterelnök. Fockjenő: Gazdasági dolgot is kezdeményezhetünk. Kiküldeni egy kis delegációt, jól előkészítve. Kiküldünk egy kis delegációt, szakértőket, megállapodnak abban, hogy miről tárgyalnak. Most is folyik ilyen, kell, hogy folyjon ilyen. Grósz Károly: Hát ott most a leggazdaságosabb a forgalom növekedése román relációban. S a román vállalatok sokkal rugalmasabbak, mint bármelyik országban. Nem, mint bármelyik országban lévő gazdasági vállalatok. Jó. Hát akkor azt javaslom, hogy fogadjuk el. Vegyük tudomásul. Másodszor az anyagot írásban küldjük meg a PB-tagjainak és a Központi Bizottság titkárainak. Harmadszor a Központi Bizottság tagjai az első napirenddel összefüggésben és annak megközelítésében kapjanak tájékoztatást. Azt nem ajánlom, hogy 120 példányban széjjel küldjük az országban az anyagot, írásban. Tehát azt javaslom, hogy azzal a bizonyos első napirenddel 453 Az 1988. augusztus 28-ai aradi találkozó fiaskóval zárult: nem javult a román-magyar viszony, ami megtépázta Grósz és az MSZMP tekintélyét. Ezután az év második felében és 1989-ben határozottabban léptek fel a romániai magyarság érdekében, akár a VSZ megkerülésével az ENSZ-ben. Az aradi volt az utolsó olyan találkozó, ahol (a román fél kérésére) testvérpártokként és egymással szövetségben álló országok vezetőiként tárgyaltak a felek. Lásd Békés Csaba: i. m. 2019, 334-338; Jónás Róbert: Grósz Károly és Nicolae Ceausescu aradi találkozója... i. m. 2020, 68-71, Medgyesi i. m. 2019, 5-29. 511
