Riba András et al. (szerk.): Hatalmi grémium. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága Nemzetközi, Jogi és Közigazgatáspolitikai Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (1989. február 3. – 1989. június 9.) RETÖRKI Források 5. (Budapest, 2023)
Az MSZMP KB NJKB 1989. február 3-i ülése - Az első ülés szó szerinti jegyzőkönyve – 1989. február 3
Az MSZMP KB NJKB 1989. február 3-i ülése az importunkból lefaragni, hazait kellett kiadás nélkül nem működhet a hadsereg, ezek költséges dolgok, itt sok ezer híradási eszközökről van szó, amit levontunk nagy számban. Ennyit kívántam az anyagi vonatkozásairól, mert hiszen ez izgalmas, rendkívül fontos kérdés. Egy nagyon fontos kérdésre szeretném a bizottság figyelmét felhívni, amit direktben nem fogalmaztunk az anyagban, de benne van. Mi úgy számolunk az „A" meg a „B" változat esetében is, hogy tehát, ami ránk hárul a Magyar Népköztársaságra, háború esetén, azt nemzeti erőkkel kell megoldani, a háború első szakaszában. Tehát, hogy a szovjet csapatok nincsenek az országban.59 Később érkeznek be, addig a védelmi feladatot ezzel a nemzeti erőkkel kell megoldani. Tehát a nagyságrendet mi így értelmezzük. A honi légvédelem vonatkozásában úgyszintén. Itt tehát Magyarországon nincsenek szovjet légvédelmi erők, magunknak kell megoldani az első hullámot, utána a szövetségesekkel együtt, egy rendszerben. Én ezt egy nagyon lényeges dolognak tartom, ez is egy bizonyos perspektívában való gondolkodást is jelent. Befejezésül azt szeretném még elmondani, hogy a tervek szerint és egyéb ismereteim alapján úgy van, hogy a bizottság tárgyalását követően a Politikai Bizottság elé kerül,’0 s valamikor az első félévben a Központi Bizottság ülésére a Magyar Néphadseregről szóló jelentés, ami nem biztos, hogy pont ezzel, de ezeknek a lényegét is kell tartalmazza, és sok más kérdésre nagyobb hangsúlyt kell helyezni, részletesebben kell tájékoztatást adni a Központi Bizottságnak, hiszen húsz évvel ezelőtt volt utoljára.6 Amit én, anélkül, hogy dramatizálnám, nagy problémának tartok. Szóval roppant nehéz úgy hadsereg fenntartani, fejleszteni, katonapolitikában gondolkodni, ha nincs szilárd háttere a politikai és az állami vezetés részéről. Érezhető egyébként ez a nagy, sokkal nagyobb felelős párt és állami vezetők nincsenek teljesen tisztában azzal, hogy hogy fogjuk fel, hogy gondolkozzunk a védelemről, a hadseregről, s ebből áll sok 59 1945-től a szovjet csapatok Magyarországon állomásozására a szövetséges hatalmak megállapodása adott lehetőséget, majd 1955-től a Varsói Szerződés szabályozta a katonai jelenlétet. Az 1956-os forradalom egyik fő követelése volt a szovjet csapatok kivonása, amelyek a szabadságharc vérbe fojtásában aktív szerepet vállaltak. A szovjet csapatok Magyarországról történő kivonására 1990. március 12-e és 1991. június 16-a között került sor. Lásd Békés I. m. 2021,131-156 60 Ez meg is történt az 1989. február 28-ai ülés 2. napirendi pontjánál: A Magyar Néphadsereg helyzete, a hosszú távú fejlesztés feladatai. Lásd MNL OL M-KS 288. f. 5/1054. ő. e. 61 1968. februárban került a Központi Bizottság elé a hadsereg kérdése. Ezt követően párthatározat szabályozta a honvédelemre fordított költségeket. Bővebben lásd Germuska Pál: A hazai katonai és védelmi kiadások alakulása 1945 és 1989 között. In: A hadifinanszírozás gazdasági alapjai az ókortól napjainkig. Szerk. Pósán László - Veszprémi László - Isaszegi 50 János. Budapest, Zrínyi Kiadó 2022, [360-389] 379-381. Hatalmi grémium
