Riba András et al. (szerk.): Hatalmi grémium. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága Nemzetközi, Jogi és Közigazgatáspolitikai Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (1989. február 3. – 1989. június 9.) RETÖRKI Források 5. (Budapest, 2023)
Az MSZMP KB NJKB 1989. június 9-ei ülése - Az ötödik ülés szó szerinti jegyzőkönyve – 1989. június 9
Az MSZMP KB NJKB 1989. június 9-ei ülése mozognak és fejlődnek és nem a politika szándékától mozognak és fejlődnek. Nem tudom nem lenne-e érdemes úgy az anyagot végiggondolni, hogy a tábor egyetemes problémáihoz való viszonyunk és az országokhoz való viszonyunk. Ugye mi az egyetemes? Egyetemes egyszer az egész katonai szféra, a Varsói Szerződésnek ez a [...] Másodszor egyetemes a gazdasági meg a KGST szféra. Mert - bár ezek kétségtelenül áthatják a nemzeti kapcsolatrendszert - de azért ez egy más minőség. Nekünk az egyetemes megközelítési módhoz a mozgásszabadságunk szűkebb minta nemzeti viszonyok és kapcsolatok alakításához. Tehát lehet, hogy az anyag készítésénél - de hát ezt a szerkesztőknek végig kellene gondolni, hogy az anyag készítésénél nem áttekinthetőbb-e egy ilyen megközelítési mód. Végül én az 5. pontot feladati programként tartanám, vagy fő irányként tartanám kívánatosnak jobban kidolgozni. Itt a cselekvés fő irányai [...] mert ennek az anyagnak is, ha nem is gyengéje, de mindenféleképpen szerkezeti aránytalansága, hogy összehasonlíthatatlanul nagyobb figyelmet szentel a helyzetelemzésre, mint a teendőkre. Na, most itt azért jó lenne változtatni. Hát persze nagyon fontos a helyzetet látni, meg az okokat meg az összetevőket, de azért inkább a feladatra kellene inkább orientálni. Azt kellene jobban hangsúlyozni. Na, most nem az anyaggal összefüggő kérdésként, mert ezt az anyagban nem kell felvenni. A Jalta meghaladása - ha én jól tudom - elsősorban mitterandi gondolat.44 Ő kezdett vele házalni szövetségesei körébe és nem is elsősorban magyar érdekből, és magyar meggondolásból. Én ennek a történetét jól ismerem, sokkal inkább Románia védelmében egy korábbi korszakban elkezdődött indítékból, román kezdeményezésre, de egy sajátos francia politika térnyerése érdekében próbálták elindítani. Nekem az az érzésem, hogy egyre több támogatója lesz perspektívában a nyugati világban, de mi nagyon hibáznánk, ha mi túl forrón neki esnénk az ebben rejlő szellemi vagy 445 A francia külpolitikát Francois Mitterrand 1981 -1995 közötti elnökségének elején még éles nyugat-keleti szembenállás jellemezte, így a Szovjetunióval szemben is az elnök atlantizmusa miatt, majd 1985 után, Gorbacsov hatalomra jutásával elindult Franciaország részéről az enyhülés politikája, kiemelt érdeklődést tanúsítva a keleti blokk országai felé. Ezt részben az 1990-ben újraegyesült Németország katalizálta, mivel Franciaország szerint „lemaradásban" voltak Németországhoz képest a kelet-európai országokkal történő kapcsolattartásban, és tartottak az erősödő német befolyástól. Lásd 20. századi egyetemes történet. I. Európa. Szerk. Németh István. Budapest, Osiris, 2006, 280-282; Kecskés D. Gusztáv: A kelet-közép-európai rendszerváltás és a francia külpolitika, 1988-1990. In: Megroppan a világrend. 1989-1991 célok, szereplők, következmények. Az Egy Emberibb Világért Alapítvány által 2012. szeptember 28-án azonos címmel rendezett konferencia előadásai. Szerk. Tóth Magdaléna. Budapest, Argumentum Kiadó, 2013, 73-100. 501
