Riba András et al. (szerk.): Hatalmi grémium. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága Nemzetközi, Jogi és Közigazgatáspolitikai Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (1989. február 3. – 1989. június 9.) RETÖRKI Források 5. (Budapest, 2023)
Az MSZMP KB NJKB 1989. június 9-ei ülése - Az ötödik ülés szó szerinti jegyzőkönyve – 1989. június 9
Az MSZMP KB NJKB 1989. június 9-ei ülése az NDK-sok a másik oldalon, akik ugye egy az egyben elfogadják, hogy itt egy ellenforradalmi fellépés van, szintén a saját szükségleteik alapján. Úgyhogy én azt hiszem, hogy ezt az elvet és ezt az eszmét nekünk követnünk kell, hogy ma a döntő front a szocialista országokon belül a szocializmus fejlődésén belül az a reform, a megújulás. Nincs más. Köszönöm szépen. Grósz Károly: Fock elvtárs. Tessék parancsolni. Fockjenő: Kétperces és egy ígéret, hogy a továbbiakban nem szólok hozzá a harmadikhoz sem, a másodikhoz. Tartok tőle, hát Szűrös elvtárs megvéd, és az is egy rettenetes dolog, hogy engem meg kell védeni. A mai reformerek '57-ben számon kérik rajtam például meg a Tóth miniszterelnökön 34 például, hogy'68-'73-ig politikai reformot miért nem csinálunk. Csináltunk, valamicskét, de örültünk, hogy a lábunkon meg tudtunk valahogy állni a gazdasági reformmal. De'57-ben én azoknak a pártján voltam, akika Petőfi Kör35 és a többieknek az álláspontján voltak, a Varga István professzor vezetésével egyik bizottság,43 azokat erősítettem, pátyolgattam, Antos 437 434 Helyesen inkább „tót miniszterelnökön", azaz Fock a csehszlovák miniszterelnökre utalhatott. 435 A Petőfi Kört eredetileg a DISZ (Dolgozó Ifjúság Szövetsége, a hivatalos ifjúsági szervezet) ötletéből jött létre 1955 márciusában, hogy felélénkítse a baloldali politikát, és csökkentse a „jobboldali és ellenséges elemek" súlyát a fiatalok és az egyetemisták körében. A Kör titkára Tánczos Gábor volt. Az SZKP XX. kongresszusa után (1956. február 14-25) szervezhettek nyílt vitákat, melyek a szocialista társadalom reformjairól szóltak, és egyre élesebb hangot ütöttek meg. Az 1956. június 27-ei, a tájékoztatásról és a sajtóról szóló vita után az MDP PB felfüggesztette a Petőfi Kört, azonban 1956. július 18-án Rákosi Mátyás megbukott, így a kör tovább működhetett ősszel is. A forradalom kitörése és Nagy Imre hatalomra kerülése lényegében okafogyottá tette a Petőfi Kört. Lásd Baráth Magdolna - Feitl István: Kérdések és válaszok a Rákosi-korról, 1949-1956. Budapest, Napvilág, 2021, TH -TÍZ, illetve Rapali Vivien: Ifjúság és hatalom: a Petőfi Kör. In: „Ma demokráciát, holnap szocializmust."A diktatúra kiépülése és működése, 1944-1956. Szerk. Házi Balázs - Jónás Róbert - Nagymihály Zoltán - Rapali Vivien - Strausz Péter. Budapest, RETÖRKI, 2022, 288-291. 436 Az 1957-ben megalakult Közgazdasági Bizottság Varga István elnök vezetésével dolgozta ki a gazdasági programot (tíz szakértői bizottság, a Közgazdasági és az Ipari Termelési Bizottságok munkáinak összehangolásával) 3 hónap alatt. Bővebben lásd Csató Katalin: Az akadémiai közgazdasági gondolkodás formálódása a politika „bordásfalán". Időutazás az ötvenes és a hosszan tartó hatvanas évekbe. Budapest, Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont-Közgazdaság-tudományi Intézet, 2019, 186-194. 437 Antos István (1908-1960) az MSZMP KB tagja, pénzügyminiszter 1957-1960 között, a gazdasági reformokért felelős Közgazdasági Bizottság titkára. 489
