Riba András et al. (szerk.): Hatalmi grémium. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága Nemzetközi, Jogi és Közigazgatáspolitikai Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (1989. február 3. – 1989. június 9.) RETÖRKI Források 5. (Budapest, 2023)
Az MSZMP KB NJKB 1989. június 9-ei ülése - Az ötödik ülés szó szerinti jegyzőkönyve – 1989. június 9
Az MSZMP KB NJKB 1989. június 9-ei ülése építve nyugat felé hat vagy hathat ilyen szempontból. A harmadik megjegyzésem az, hogy ahogy idehaza a belpolitikában szükségesnek tartjuk párt és a kormány tevékenységének szétválasztását, ugyanúgy talán megismételtem, amit Szűrös elvtárs mondott, a külpolitikában ugyanezt kell követnünk. Ha az a belpolitikában helyes, akkor a külpolitikában is helyes. Ketté kell választani a dolgokat. Ne a kormány nyilatkozzon, amikor ideológiáról, politikáról stb.-ről van szó, hanem a párt nyilatkozzon. Na, most nem viszonzásképpen, de megemlítem, hogy Horn elvtárs is és Pozsgay elvtárs is, jól tették volna, ha megvárják, hogy a párt nyilatkozzon a kínai kérdésben, a kormány nyilatkozzon a kérdésben úgy, ahogy kell, és nem rohannak az első nap rögtön nyilatkozni, ráadásul, mondjuk, a Pozsgay, aki nincs itt, de majd, ha alkalom lesz rá elmondom neki is vagy másoknak is, esetleg a KB-ülésen is. Ráadásul úgy nyilatkozni, amely a továbbiakban a kínaiak komoly haragját kiválthatja, hogy térdig gázolnak a vérben. Első nap rögtön, hogy térdig gázolnak a vérben. Na, most, amit a Horn elvtárs velem kapcsolatban mondott. Hát én kezdek hozzászokni ahhoz, hogy aki nem kiabálja túl az alternatívokat, az fundamentalista. Aki túlkiabálja őket, hogy le ne maradjon, és avval szemben két szót az ember szól, akkor még inkább fundamentalista. Horn elvtárs közgazdasági végzettségű, ezt sokszor hangoztatta, de engedtessék meg nekem, hogy azt mondjam én jobb közgazdász vagy jobb gazdaságpolitikus vagyok, mint ő. Ő meg sokkal jobb külügyi, mint én. És engem azért annyira ne értékeljen le, hogy a 20 évvel ezelőtti gondolkodásom van emlegetve. Én 20 évvel ezelőtti tényeket emlegettem, és sajnos, most amikor peresztrojka van 5 év óta rosszabb a helyzet szovjet-magyar gazdasági kapcsolatokban, most nem az egészet nézem, csak azt, hogy akkor szabadon vállaltuk egymást, az Elektroszil Leningrádban a Ganz Villamossági Gyárrab23 úgy tudott megállapodásokat kötni, hogy senki, itt a magyar kormány sem nézett rá, és a szovjet kormány se nézett rá. Ezt szovjet vezetők is elismerik, hogy 20 évvel ezelőtt jobb volt a vállalatok közötti közvetlen kapcsolat, mint manapság. Ennyit akartam csak mondani, és ez nem a 20 évvel ezelőtti gondolkodás, mert én azt hiszem én lépést tartok a reformerekkel, még akkor is, ha a legvadabbakat nem kiabálom 423 A gyár 1878-ban alapult Ganz Elektrotechnikai Osztály néven, itt találtak fel egy új és világszerte elterjedt energiaelosztási és -átviteli rendszert. A Ganz cégcsoportot 1946-ban államosították, ekkor vált önállóvá a villamossági részleg Ganz Villamossági Gyár néven, amely 1964-től a Ganz Villamossági Művek nevet viselte. A rendszerváltás után elsők között privatizálták. 479
