Riba András et al. (szerk.): Hatalmi grémium. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága Nemzetközi, Jogi és Közigazgatáspolitikai Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (1989. február 3. – 1989. június 9.) RETÖRKI Források 5. (Budapest, 2023)
Az MSZMP KB NJKB 1989. június 9-ei ülése - Az ötödik ülés szó szerinti jegyzőkönyve – 1989. június 9
Az MSZMP KB NJKB 1989. június 9-ei ülése fontos nekünk, nemcsak mint szomszéd, hanem egy sor területen közösek a törekvéseink, de létezik egy elvi deklaráció a két ország közötti kapcsolatok vezérlő elveiről, másfelől pedig készülünk nemzetiségi témában és ezzel összefüggő együttműködés és egy újabb deklarációra. Na, most ami Romániát illeti, ha már Fock elvtárs felvetette. Először is itten, Romániával összefüggésben nem egyes újságírók piszkálódása alapján alakult ki ez a nemzetközi vélemény. Ebbe parlamentek, kormányok, politikai pártok és mozgalmak foglaltak, valamint nemzetközi szervezetek állást. Hát azért ez ennél sokkal, de sokkal több. A másik, hajói tudom, Központi Bizottságon, kormányban folyamatosan alakítottuk és jóváhagytuk a Romániával kapcsolatos politikánkat, annak szinte kivétel nélkül minden egyes elemét. Még valamit ehhez hozzá szeretnék tenni, ami a jaltai megállapodást illeti, ténylegesen az amerikaiak elindítottak egy erőteljesebb differenciálódási politikát. De, ha megnézzük azért a gorbacsovi kezdeményezést a közös európai házra vonatkozóan, amelynek többek között az a lényege, hogy az elkülönülés ne érdekszférák alapján történjék, márpedig a jaltai megállapodás közvetve egy érdekszférának a felállítását sugallta, és gyakorlatban valósította meg. A gorbacsovi vezetés is emebben, én nem azt mondom, egy az egyben partnere, de közel áll az amerikai felfogásokhoz. Hát az amerikaiaknak megvan a maguk célja, ezzel nekünk nincsenek kétségeink, de azért itt a két nagy között ebben a kérdésben is elindult egy nagy jelentős közeledés, és ezt nem lehet figyelmen kívül hagyni. Végül nekem az lenne a javaslatom, hogy így az anyagot fogadjuk el, mindenképpen jó anyagnak tartom azokkal a kiegészítésekkel, amik itt elhangzottak, mert ezt ismételten aláhúznám, nem lezárt dolog. Befejezésül: nekünk senki, most legyen az párt vagy kormány, nem tud felmutatni olyan állásfoglalást vagy nyilatkozatot, amely arra utalna, hogy a Magyar Népköztársaság feszíteni akarja bármely szocialista országgal a viszonyát. Ezt nagyon fontos elvi kérdésnek tartom, mert egyszerűen ez nem igaz, ha ezzel vádolnak bennünket, és hogy ez nem egy absztrakt ügy, azért hangsúlyozom ezt, mert viszont egyes barátainknál már előfordulnak ilyen nyilatkozatok. Hangsúlyozom nem hivatalos nyilatkozatok. Senkinek nem ajánlgatjuk receptként a mi megoldásainkat, senkivel nem akarunk összeveszni, ellenkezőleg, azt hangsúlyozzuk, és azt próbáljuk gyakorlatban is tenni, hogyha felkerülnek nézetkülönbségek vagy gondok, hogy ezeket közösen oldjuk meg. Ez a hivatalos politikánk. Az, hogy egy-egy szervezetet vagy mozgalom, vagy újságíró saját interpretálásában és sokszor a hivatalos politikának kellemetlenséget okoz, ennek nem örülünk, és ezzel szemben 477