Riba András et al. (szerk.): Hatalmi grémium. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága Nemzetközi, Jogi és Közigazgatáspolitikai Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (1989. február 3. – 1989. június 9.) RETÖRKI Források 5. (Budapest, 2023)
Az MSZMP KB NJKB 1989. június 9-ei ülése - Az ötödik ülés szó szerinti jegyzőkönyve – 1989. június 9
Az MSZMP KB NJKB 1989. június 9-ei ülése egy nagyon kis apró megjegyzésem. Most július 12-ével hatályba lép a genfi menekültügyi konvencióhoz való csatlakozásunk. 19 Ez több új kérdést vet fel. A Külügyminisztériummal együtt ezzel az üggyel foglalkozunk, én csak szeretném megjegyezni, hogy itt a munkálatokat fel kell gyorsítani, és jobban kézbe kell vennünk, mert ez így állami síkon meg politikai síkon többféle problémát vet fel, úgyhogy itt bizonyos szabályokat, egyezményeket, illetve hazai jogszabályokat kell módosítani, és ezeket meg kell gyorsítanunk, hogyha beáll az új helyzet, akkor ne kétféle szabály legyen. Mert egy a régi és egy, ami ennek a nemzetközi hatása. Köszönöm. Grósz Károly: Köszönöm, Horn elvtárs. Horn Gyula: Kedves Elvtársak! Én nem mennék bele a részletekbe, mert én azt szeretném folytatni meg egy-két dolgot konkretizálni, amit a Horváth elvtárs mondott. Tudniillik én ezzel a megközelítéssel vagy szellemiséggel, vagy minek nevezzem nem értek egyet. És Fock elvtárs ne haragudjon régi tisztelője vagyok, de nem tudok az ön gondolatmenetével egyetérteni. Nem tudok egyetérteni azért, következők miatt. Azt, hogy mi 15-20 évvel ezelőtti felfogással közelítjük meg, vagy akár 5 évvel ezelőttivel is szocialista világhoz fűződő viszonyunkat, akkor az mindannak a cáfolata lenne, amit eddig csináltunk és nem kormányvonalon gondolok elsősorban, hanem az MSZMP vonalán. Én szerintem az anyag jó, abból a szempontból is, hogy megpróbálja tükrözni a változásokat, amelyek végbementek. Ugyanakkor az is tény, mint ahogy az anyag leadását követően két nagyon 419 Az 1951. évi genfi menekültügyi egyezménye nemzetközi menekültvédelem legfontosabb dokumentuma. A konvenció meghatározza azon kritériumokat, ami alapján eldől, hogy ki minősül menekültnek, illetve lefekteti a kiutasítás vagy visszaküldés tilalmát. Továbbá rögzíti, hogy milyen támogatás és szociális jogok, jogvédelem illetik meg a menekülteket az egyezményt aláíró államokban, valamint tárgyalja a menekültek kötelezettségeit is. A Magyar Népköztársaság - a Varsói Szerződés tagországai közül elsőként - 1989. március 14-én csatlakozott az egyezményhez. Ez azért is volt fontos lépés, mert növekedett a Ceausescu-diktatúra miatt Romániából menekülők száma, akiket így már nem lehetett visszatoloncolni. Bővebben lásd Kaszás Veronika: Erdélyi menekültek Magyarországon, 1988-1989. Út a menekültkérdés tagadásától az 1951. évi genfi menekültügyi egyezményhez való csatlakozásig. Budapest, Gondolat, 2015, 425-471, ill. Felelősséget érzünk a külföldön élő magyarok sorsáért. Horváth István beszámolója az erdélyi menekültek helyzetéről. Népszabadság, 1989. 03. 11., 4, lásd még Bottoni, Stefano: A magyar-román kapcsolatok, 1945-1990. In: Magyarország külkapcsolatai (1945-1990). Szerk. Horváth Sándor - Kecskés D. Gusztáv - Mitrovits Miklós. Budapest, ELKH Bölcsészettudományi Kutatóközpont 474 Történettudományi Intézet, 2021, [271-290] 287-288. Hatalmi grémium
