Riba András et al. (szerk.): Hatalmi grémium. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága Nemzetközi, Jogi és Közigazgatáspolitikai Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (1989. február 3. – 1989. június 9.) RETÖRKI Források 5. (Budapest, 2023)
Az MSZMP KB NJKB 1989. június 9-ei ülése - Az ötödik ülés szó szerinti jegyzőkönyve – 1989. június 9
Az MSZMP KB NJKB 1989. június 9-ei ülése Hatalmi grémium még a Varsói Szerződésben vannak nyomai, máshol is lehetnek, én azt hiszem, ez lehetne az egyik álláspontunk, amit konkrétan megfogalmazhatunk, hogy itt teljesen az egyenlőség, a kölcsönös tisztelet alapjára, és a kölcsönös előnyök szem előtt tartására kell építeni a kapcsolataink fejlesztését. A másik, amit én látok. Egyetértve Fock elvtárssal, hogy most azon el kell gondolkodnunk, hogy romlott a helyzetünk Kelet-Közép- Európában. Ez stratégiai kérdés, ez már a bizottság hatáskörébe tartozik, az egész országot érinti. Egyetértek lényegében azzal a megfogalmazással, amit az Új Márciusi Front nyilatkozatában közzétettek. Nyilván ők is ugyanazon tények és tényezők alapján jutottak erre a következtetésre, mint jómagam is. Tehát azért azt figyelembe kell vennünk, és most politikai lépéseket kell tenni, és erőfeszítéseket, hogy Csehszlovákiával ne romoljon a viszonyunk, tehát Bős-Nagymaros ürügyén, vagy pedig azért, mert ők a peresztrojkát másképp képzelik el, mint mi. Ugyancsak nem szabad a Német Demokratikus Köztársasággal romoljon tovább a viszonyunk, hanem ellenkezőleg, lépéseket kell tenni. Bulgáriával jobb a helyzet, mert egy kicsit máshol is helyezkedik el Bulgária, a történelmi tradíciók is mások Bulgáriával, és de hát azért ott is vannak bizonyos kételyek és problémák, tehát erre kell törekednünk. A következő dolog, amit - tehát ennek megvannak az eszközei, hogy a kormányközi és államközi kapcsolatokat, amennyire csak lehet - mentesíteni kell az ideológiától. Minél kevesebb ideológiát kell a nemzetközi kapcsolatokba vinni, még a szocialista relációban is és főleg olyan értelemben, hogy ez ne történjék a politika rovására, tehát az ideologizálása a kapcsolatoknak, mert természetesen teljesen mentesíteni nem lehet, olyan nincs azért. Az ideológia mindenütt jelen van, de amennyire lehet. Ezért én úgy gondolom, hogy ezeket a relációkat kicsit konkrétan is végig kell gondolni úgy, mint Romániához fűződő viszonyunkat, hogy mit tegyünk. Történtek fontos lépések, én ezeket lényegeseknek tartom. Az, hogy Németh Miklós ellátogatott Prágába, és ugye szót váltott a csehszlovák vezetőkkel. Ugyanígy más Lengyelországba is ellátogatott, illetve a kapcsolatokat, hogy mondjam igyekeztünk kézben tartani. Na, most Kína és Lengyelország. Az biztos, hogy nem maradhat hatás nélkül, ami ott történik a magyarországi viszonyokra, képeseknek kell lennünk levonni a következtetéseket például a lengyelországi helyzetből, 15 ez legyen tanulság számunkra, hogy az országgyűlési válasz-415 Szűrös Mátyás az 1989. június 4-ei lengyelországi választásokra céloz, ahol Szolidaritás szinte totális győzelmet aratott a LEMP felett: a szejmben mind a 161 helyet megszerezték, ahol indulhattak, a szenátusban 100-ból 99 helyet szereztek meg. Lásd A demokrácia új 466
