Riba András et al. (szerk.): Hatalmi grémium. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága Nemzetközi, Jogi és Közigazgatáspolitikai Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (1989. február 3. – 1989. június 9.) RETÖRKI Források 5. (Budapest, 2023)
Az MSZMP KB NJKB 1989. április 28-ai ülése - A szocialista országok helyzete, hazánk kapcsolatai a szocialista országokkal
Az MSZMP KB NJKB 1989. április 28-ai ülése Hatalmi grémium a vezetés számára esélyt kínálhat a Szovjetunióhoz fűződő különleges viszony oldásához. A rendkívül elmaradott belső viszonyok miatt a három indokínai országban is hiányoznak a reformok társadalmi-gazdasági feltételei. Vietnamban változatlanul a fejletlen és még ma is teljesen szétzilált gazdaság megszervezése a fő feladat. Kambodzsa és Laosz szocialista jellege - hasonlóan Mongóliához - egyébként is politikai szándéknyilatkozat. Kambodzsában a gazdaság alapja a naturál gazdálkodást folytató mezőgazdaság. Laoszban még mindig jelentősek a gazdálkodás prefeudális elemei. 3, A szocialista országok együttműködése A szocialista országoknak a Varsói Szerződés Szervezetében folytatott politikai együttműködésében jelentős módosulások játszódnak le. Az új szovjet külpolitikai gondolkodás és gyakorlat már érezteti hatását. Az egyes tagországok részéről erőteljesebb igény tapasztalható sajátos nemzeti érdekeik érvényesítésére és ez nem ellentétes a szovjet politikai vezetés szándékaival. Ily módon a merev alá- és fölérendeltségi viszonyok oldódása, az együttműködés demokratizálódása, a valóban egyenjogú, partneri kapcsolatok irányába történő előrelépés növelte a kisebb szocialista országok külpolitikai mozgásterét. Elmozdulás tapasztalható a katonai együttműködés demokratizálódásában is, bár e területen az előrehaladás - a dolgok természetéből következően - lényegesen lassúbb. Mind a szocialista közösségben lejátszódó emancipáció, mind pedig a több területen, főként a reformok, a megújulás kérdésében tapasztalható egyidejű polarizálódás elkerülhetetlenül szükségessé teszi korszerű, hatékony politikai érdekegyeztetési módszerek kialakítását. A Varsói Szerződésen belül ez az érdekeltség elvének fokozottabb alkalmazásával képzelhető el. Általánosságban továbbra is a konszenzus-elv marad érvényben, mivel egyetlen tagország sem kíván olyan helyzetbe kerülni, hogy meghatározó nemzeti érdekeivel ellentétes lépésre kényszerüljön. Olyan pótlólagos döntési mechanizmus közbeiktatására is szükség van azonban, amely az előbbi vezérlő elvet szem előtt tartva a nagyobb kezdeményezés és szerepvállalás elősegítésére érdekeltségi alapon tesz lehetővé közös döntéseket. Kétségtelen: a Varsói Szerződés alkalmas lehet a tagállamok közötti feszültségek keretek között tartására. A jelenlegi biztosítékok azonban nem zárják ki, hogy visszarendeződés esetén 448
