Riba András et al. (szerk.): Hatalmi grémium. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága Nemzetközi, Jogi és Közigazgatáspolitikai Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (1989. február 3. – 1989. június 9.) RETÖRKI Források 5. (Budapest, 2023)
Az MSZMP KB NJKB 1989. április 28-ai ülése - Belügyminisztérium jelentése Nagy Imre és társai temetésének előkészületeiről
Az MSZMP KB NJKB 1989. április 28-ai ülése László a Szabad Magyar Jogászok Világszövetségének elnöke/97 Pongrátz Gergely a Corvin-közi ellenforradalmár csoport parancsnoka, valamint az Amerikai Magyarok Szövetségének 8 számos vezetője szerepel. Az emigráció Király Béla részvételét tényként kezeli, mivel őt tartják egyedül hivatottnak Nagy Imre búcsúztatására. Elképzelésük szerint a csoport szervezetten, az 1956-os magyar zászlóval - amelyből a címert kivágták - venne részt a gyászszertartáson, mindemellett hangsúlyozzák, hogy jelenlétükkel nem céljuk az itthoni helyzet élezése, csak a végső tiszteletadás. A TIB tervezi, hogy „gyászunk és szolidaritásunk" jeléül emlékművet állíttatnak „az 1956-os forradalmat követő megtorlás valamennyi áldozatának" a köztemető 301-es parcellájában. A költségek összegyűjtése érdekében alapítványt kívánnak létrehozni a TIB, az MDF, a BZSBT, a FIDESZ, az SZDSZ és a Recski Szövetség részvételével. Az emlékmű elkészítésére pályázatot hirdetnek meg, amelyen való részvétel feltételeként „erkölcsi és morális" szempontokat kívánnak meghatározni, nevezetesen azt, hogy olyan művészek, akik „eddigi műveikkel a rendszert kiszolgálták" ne kerülhessenek a kiválasztottak közé. Az elkészült pályaműveket 1989. október 23.-november 4. között a Budapest Galériában állítanák ki, ezt követően választaná ki a felállítandó művet a TIB által kijelölt zsűri. Az emlékmű alapkövét 1989. június 16-án helyeznék el, felállításra 1990. június 16-án kerülne sor. Nagy Imre és társai temetésének előkészületei, a felfokozott hazai és nemzetközi várakozás valószínűsíti, hogy az esemény jelentős politikai 397 A Szabad Magyar Jogászok Világszövetségét 1953-ban hozták létre az USA-ban. Egyik alapítója Varga László volt Demokrata Néppárti képviselő - majd a rendszerváltás után KDNP-s, majd FIDESZ-es politikus-, aki 1956-tól harmincnégy éven át elnöke is volt a szövetségnek. A magyar ügy érdekében gyakran memorandumokkal fordultak nemzetközi fórumokhoz, akár az ENSZ-hez is. Többek közt jogi eszközökkel bizonyították, hogy Nagy Imre és nem Kádár János Magyarország miniszterelnöke, folyamatosan tiltakoztak az 1956-os forradalom utáni letartóztatások, ítéletek és kivégzések ellen, az ENSZ-hez fordultak Magyarország jogtalan szovjet megszállásának ügyével is, de az 1980-as évek végén tevékeny szerepet játszottak az erdélyi magyarságért való küzdelemben, illetve Románia nemzetiségi politikájának elítélésében is. Bővebben Petráš Éva: Kereszténydemokrata politikusok tevékenysége a demokratikus magyar emigráció soraiban. Múltunk, 2018/4, 60-73. Varga László életrajzát lásd Szabó Róbert: Varga László (1910-2003) kereszténydemokrata ügyvéd politikai pályája. In: A modern magyar katolikus politizálás arcképcsarnoka. 75 éves a Kereszténydemokrata Néppárt. Szerk. Petráš Éva. Budapest, Barankovics István Alapítvány-Gondolat Kiadó, 2019, 227-242. 398 Az Amerikai Magyar Szövetséget 1906-ban alapították Clevelandben (Ohio, USA). Céljuk a magyar kultúra megőrzése, a magyarok támogatása, érdekvédelme, illetve az utódállamokba került magyarság támogatása. 1956-ban a több tízezer magyar kivándorló megsegítésében játszottak aktív szerepet, illetve igyekezett összefogni az emigráció különböző hullámainak a magyarságát. Bővebben lásd Nagy Csaba: A magyar emigráns irodalom lexikona. Budapest, Argumentum-PIM, 2000, 24. 441
