Riba András et al. (szerk.): Hatalmi grémium. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága Nemzetközi, Jogi és Közigazgatáspolitikai Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (1989. február 3. – 1989. június 9.) RETÖRKI Források 5. (Budapest, 2023)
Az MSZMP KB NJKB 1989. március 31-ei ülése - A harmadik ülés szó szerinti jegyzőkönyve – 1989. március 31
Az MSZMP KB NJKB 1989. március 31-ei ülése szerintem három megoldás van. Az egyik megoldás az, hogy valamiféle buta nyomásnak engedve az elsorvasztás vagy a megszüntetés felé vinnénk. Ez járhatatlan, politikailag nem megoldás. A másik választható lehetőség az, hogy alapvető változtatások nélkül - kis korrekcióval - menni tovább. Én a kis korrekciókat sose értettem meg igaziból, és szerintem ma sem lehet ezt az utat felvállalni, mert holnapután rájövünk, hogy nagyobbakat kellett volna lépni. Tehát én egy harmadik változatot javaslok, hogy ezen gondolkozzunk - hiszen az elmondottakból is valahogy ez erősödik meg -, amikor is egy alapértékeket megőrző és egy új nemzeti védelmi felfogásban integrált erőt kívánunk tovább működtetni. Úgy gondolom, hogy ez az új nemzetbiztonság vagy nemzetvédelmi felfogás alapján a munkásőrségnek a jövőbeni helye a fegyveres erőkbe integrált módon lehetne elképzelni. Tudniillik: ha igaz az, hogy új védelmi doktrínánk lesz - ami már is alakul -, akkor ez a védelem, az ország védelem, magába foglalja a határőrizetet, a területvédelmet, magába foglalja a hátországvédelmet, a reguláris miliciális és más erők együttes alkalmazását. Tehát, ha ebbe a fegyveres erőkbe, integrációkba gondolkodnánk, meggyőződésem, hogy mind a társadalmi konszenzus, mind a politikai értékmegőrzés, mind a fegyveres erők további értékeinek a megtartásában hasznosan járnánk el. Tehát, én úgy fogom fel, hogyha már ezen a nyomon mennénk tovább, akkor a Magyar Népköztársaság biztonságát, védelmét segítő társadalmi alapon szerveződő erőként kellene továbbgondolni a munkásőrséget, amelyik alkotmányos rendszerint működik, és egy szabad, demokratikus, szocialista Magyarországra esküszik, ennek a védelmére. Ez megadja a helyét és szerepét a feladatait ennek megfelelően kellene pontosítani. Ha a fegyveres erők része, akkor a fegyveres erők általános feladataiban vesz részt, amellett hangsúlyozódik - ami most is le van írva, csak nem a munkásőrségre, hanem a fegyveres testületekre van kimondva ebben a honvédelmi törvényben. Ebben erősítette meg a feladatok sorában a hátországi és területvédelmi és területbiztosítási feladatok, a katasztrófa elhárításban a polgári védelmi feladatokban való részvétel, az élet és vagyonvédelmi feladatokban való részvételek és nem utolsósorban egy negyedik ilyen feladat lehetne a honvédelmi felkészítés és nevelésben való részvétel megerősítése. Atagságról volt szó - az elvtársak elmondták -, hogy mindazon magyar állampolgár, aki nem büntetett és 18 életévet meghaladott korban él, lehessen tagja. A tagság után pedig a struktúra és a létszám mind ennek a következménye. Szerintem a struktúrát a mai elvektől eltekintő módon kellene felfogni, ha a fegyveres erők részeként gondoljuk. 301
