Riba András et al. (szerk.): Hatalmi grémium. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága Nemzetközi, Jogi és Közigazgatáspolitikai Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (1989. február 3. – 1989. június 9.) RETÖRKI Források 5. (Budapest, 2023)
Az MSZMP KB NJKB 1989. március 31-ei ülése - A harmadik ülés szó szerinti jegyzőkönyve – 1989. március 31
Az MSZMP KB NJKB 1989. március 31-ei ülése Fehér Béla: Tisztelt Bizottság! Örülök annak, hogy egy sereg kérdésben - amit én magam címszavakban feljegyeztem - ezek megerősítettek. Néhány eltérő véleményem is van, aminek szeretnék hangot adni. Szeretném jelenteni - főleg arról a területről, amivel én foglalkozom a munkásőrségnél -, hogy a munkásőrség ma együtt van. Együtt van, függetlenül attól, hogy támadások érik a munkásőrséget, mert hadd tegyem hozzá, hogy ezek még nem annyira szervezettek, még nem a nép támadja. Ezt bizonyos alternatív szervezetek és főleg személyek. S ebből ütközések vannak, ahogy ezt Horváth elvtárs is kifejtette. Azt is szeretném jelenteni, hogy nem is hívnám én ezt tűrőképességnek, inkább az az érdeklődés, ami most a munkásőrök helyzetében fennforog, hogy gyors döntés kiváltását sürgeti. Minden olyan kérdéshez meg tudjuk nyerni a munkásőröket, ami egy értelmes döntést kihoz. Úgy fogalmaznánk, hogy minden év vagy hónap a döntés elodázásában egy helyrehozhatatlan bomlást eredményezhet. Az is egyértelmű - s engedjék meg, hogy csak címszavakban szóljak, mert valamennyiünk részéről gondolkodás egységes volt -, az is egyértelmű, hogy a munkásőrség ebben a felállásban, ebben a felfogásban, amiben harminckét évig működött tovább nem működhet. A munkásőrség további fennmaradása érdekében indokolt a feladatait a védelem oldaláról megközelíteni. Nem szabad, hogy a fegyveres erők és testületek köréből kivonni a munkásőrséget. Ez fegyverrel bánik, fegyveres szerv, ami nyilván ezt megfelelő alkotmányos, törvényes rendbe beilleszteni. Fontos politikai kérdésnek kell tekintenünk a munkásőrségbe, hogy az átrendeződés során egy továbbra is önálló szervezetként, a Minisztertanács felügyeletével működjön. Ehhez meg tudjuk a munkásőröket nyerni. Az is világos és javasolnám is, hogy a hagyományos pártirányítást meg kell szüntetni, ellenkező esetben valamennyi alakuló párt jogot formálhat magának, egy hasonló védelmi szervezet létrehozására. Hadd jelentsem, hogy egy önkéntes fegyveres testület működtetése a többpártrendszer viszonyai között is elképzelhető, de csak ilyen formában, hogy közvetve. Na, most azt is mondanánk, hogy a testület további nyitottságát, nyitottsága felfedhető, és azt mondanánk, hogy a testület tagja bármely progresszív párt tagja lehet, vagy az ország alkotmányos, törvényes rendjét elfogadja. Ha a szándékainkkal egyetért. A munkásőrség átrendezésével egyidejűleg én nagyon egyetértek, és osztom a véleményem a bizottság minden tagjával, hogy változtatni kell az elnevezésén, ma bizonyos őrségek, kezdve valamikor 19-ben Vörösőrség, Népőrség, [...] egy olyat, ami az önkéntességet, a védelmet, a nemzeti 299
