Riba András et al. (szerk.): Hatalmi grémium. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága Nemzetközi, Jogi és Közigazgatáspolitikai Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (1989. február 3. – 1989. június 9.) RETÖRKI Források 5. (Budapest, 2023)
Az MSZMP KB NJKB 1989. március 31-ei ülése - A harmadik ülés szó szerinti jegyzőkönyve – 1989. március 31
Az MSZMP KB NJKB 1989. március 31-ei ülése a dolognak egy jogi aspektusa is - erre többen utaltak - részben szabályozatlanságok miatt, részben a közben megváltozott felfogásunk miatt, nincs rendesen beillesztve jelenleg ez a testület a magyar jogrendbe, tehát itt vannak pótolni valóink, ezt rendeznünk kell. És azon az alapon, ahogyan az egyesülési törvény szól, tehát, hogy a gyülekezési jog az a békés gyülekezés joga, pártoknak nem lehet fegyveres testületé, tehát valami egyedi szabály kell arra, hogy egy olyan testületre, amelyiknek a társadalmi hasznossága elvitathatatlan. A körülmények változása ellenére elvitathatatlan. Ez alatt én azt értem, a jogi szabályozás alatt, hogy törvényben feltehetően világosan rendezni kell a státusát, és rendezni kell a törvényességi felügyeletét. Hogy ennek azután milyen formája lesz, én azt nem tudnám megmondani, ezen érdemes lesz még egy kicsit gondolkodni. Nem feltétlenül az a kívánatos megoldás, hogy a miniszterelnök alá tartozzon a testület, a törvényességi felügyeletet kell valahogy definiálni. A vita harmadik pontja, az egy szakmai aspektus, illetve a racionalitásnál szerepel egy újabb aspektus. Én itt látok leginkább támadási felületeket. Nem vagyok a kérdésben szakember, mégis úgy látom, hogy talán túl szélesre nyílt a feladatköre a testületnek részben a saját szándékai alapján, részben azért, mert bizonyos társadalmi igényeket, máshonnan érkező megrendeléseket próbál kielégíteni. És ezért túl sok dologgal foglalkozik, és nekem néha az az érzésem, hogy olyanokat is, melyek nem racionálisak, nem gazdaságosak, vagy nem csak ebben a struktúrákban képzelhetők el. Tehát amíg én a politikai támadásoknak a blokkolását, visszautasítását javasolnám, a jogi rendezést javasolnám, szakmai szempontból nagyon alaposan végig kellene gondolni, hogy egy ilyen nagyságrendű testület, aminek az önkéntes jellegét meg kell tartani, mire használható föl igazán, racionálisan, mert az emberek viszonya az a hasznossággal függ össze, és a közember, az átlagember annak alapján fog rokonszenvezni ezzel a testülettel, ha racionálisan hasznosnak, ésszerűnek tartja a jelenlétét a mai körülmények között. És ezért én a feladatkörnek a szűkítését és a pontosítását javasolnám. Hasonlóan, mint a Korom elvtárs már itt felvetett, hogy határőrizet, pénzőrzés, vagyonvédelem. Nem őszintén megígérni azt, hogy ebben a struktúrában racionálisan. És hogyha a feladatkört végiggondoltuk, akkor ehhez a feladatkörhöz igazítani. Én ezt tartom a lényegnek. Szakmai szempontból alaposan végiggondoltam, hogy racionálni kell a dolgot. És azt hiszem, hogy mindenkinek használ a Munkásőrségnek is a tekintélyét erősítené, hogyha a munkaidő kedvezménnyel kapcsolatos eddigi törekvésünk az 286 teljessé válna. Akkor én azt hiszem, hogy az a 10%, ami most munkaidő, Hatalmi grémium
